Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 18 (191. szám) - Bejelentés a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁL BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
4341 gondolom, hogy ez egy figyelmetlenség volt vagy egy szakmai hiba, és nem gondolom azt, hogy va lami oka lehetett ebben a félévben. Remélem, nem lesz olyan ügy, ami arról szól, hogy ebben a félévben ilyen típusú kötelezettséggel nem megterhelve értékesítettek ingatlant. Azt gondolom, hogy lehet ez egy jó dolog. Több vidéki, fővárosi projekt is bizony ította azt, hogy óriási nagy méretű, 50100 éve létrehozott sporttelepeken, amelyek már a XXI. század körülményei között korszerűtlenek mindenféle szempontból, területileg meg túl nagyok, fenntarthatatlanok, az ilyen típusú területeken lebonyolítható részl eges kereskedelmi vagy egyéb célú beruházások támogathatnak sportcélt. Adott esetben egy szűk területén egy nagyobb, többhektáros sportcélú ingatlannak, mondjuk, egy sportbolt - most nem akarom elvinni ilyen irányba, de , egy kisebb kereskedelmi létesítmé ny létrehozásából befolyt bevétel támogathatja azt a sportcélt, ami ott megvalósul, és szélesítheti a kínálatát a sporttelepnek is adott esetben. Csak azt akarom mondani, hogy ugyan fél évig nem élt ez a szabályozás, és elmondtam a vita elején, hogy a mele g vizet sikerült feltalálni - amivel nem akartam önöket bántani, csak fel akartam hívni egy helyzetre a figyelmet , de azt hiszem, hogy ennek a szabályozásnak a visszahozatala jó dolog. A vita úgy kristályosodott ki szerintem, hogy két ponton volna érdeme s mindenképpen változtatni talán a törvény szövegén. A sportigazgatási szerv résznél elmélkedtünk arról, hogy ez pontosan mit takar. Én úgy emlékszem, hogy régen a sportszakállamtitkárságnak kellett valamilyen szakmai állásfoglalást hoznia, ugye, most már államtitkárság van. Az államtitkár úr azt mondta, hogy a sportért felelős miniszter tesz egy javaslatot, vagy kezdeményez ebben a kérdésben - végül is ez mindegy, hiszen az egész tárcát összefogja ebben a tekintetben , és azt mondja, hogy a civilek kezde ményezéssel élnek, azt ő behozza, és akkor ebben nincs igazi mérlegelési lehetőség. Én is azt gondolom, és itt egyet kell értsek Szilágyi képviselőtársammal, hogy akkor viszont szerintem nincs érdemi kontroll, ugyanis ezek az ötletek, az ilyen típusú kezde ményezések általában nem civil oldalról kezdeményeződnek. Nagyon ritka esetben sportszakmai berkekből, egyébként meg az önkormányzatok oldaláról szokott megérkezni. Nyilván ezek a sportcélú ingatlanok nagyon nagy többségében önkormányzati kezelésben vagy k isebb részben állami kezelésben vannak, tulajdonban is vannak többnyire. Nyilván, ha nincs egyéb lehetőség, akkor nagyon kevesen vesznek sporttelepet, hiszen mindenféle tilalom van ezekre a területekre nézve, és nagyon komoly teher fenntartani, tehát nagyo n kevés ilyen típusú ingatlan van magánkézben. Mit akarok ezzel mondani? Azt akarom mondani, hogy vegyünk egy olyan esetet, amikor egy helyi önkormányzat valamin felbuzdulva, valami gazdasági és sportszakmai cél összekötésével kezdeményez egy ilyet. Az elk erül a miniszterhez, aki, nem tudom, mennyire mérlegel, de mondjuk, kezdeményez, és akkor az államtitkár úr szavai szerint ez különösebb mérlegelést nem is igényel, hiszen nem gondolja, hogy sportszakmailag bele kéne folyni. Én meg azt gondolom, hogy a dön tés, tehát a jóváhagyás vagy elutasítás, és a kezdeményezés közé csak kéne tenni valami kontrollt. (12.50) Legalábbis a vita alapján nekem ez jött le, merthogy igaza van abban is sokaknak, hogy persze, történtek olyan típusú értékesítések, amelyek után elt űnt egyegy sportág, egyegy terület egy adott önkormányzat területéről, ez nem jó. Az is igaz, hogy vannak olyan fejlesztések, amelyek pedig fontosak és kereskedelmi és egyéb célokból támogathatóak. Tehát abban, hogy egyébként mi a létjogosult és mi nem, mégiscsak kellene valakinek egy döntést hoznia. Lehet ez a döntés egy politikai felelősség is, hogy azt mondja az illetékes államtitkár - de akkor ez nem így lesz , hogy leütöm ezt a dolgot, én vállalom a felelősségét, tíz év múlva is azt mondom, hogy ez rendben lesz, megállja a helyét ez a beruházás és ez a komplex sportszakmai fejlesztés. Lehet ezt segíteni azzal, hogy civil szerveződéseket, szakszövetségeket vagy bármilyen delegáltakat bevonunk ebbe. Azt gondolom, hogy amiket a szakszövetségekről és az egyes klubokról mondtam, hogy mennyire folyik ebbe bele manapság a politika, mondtam erre utaló dolgokat, én ezt így gondolom. Tudom, hogy ez nem az államtitkár úr ügye, ez tulajdonképpen egy általános hely zet ma
