Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4234 kimondja, hogy az új Btk.t visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálása kor, ha az elkövetés idején a magyar Btk. szerint nem volt büntethető. Tehát álláspontom szerint ez itt egyértelműen részben alárendeli a magyar büntetőjogot, a magyar joggyakorlatot a nemzetközi jog gyakorlatának, másrészt pedig akár adott esetben az is e lőfordulhat, hogy olyan cselekménnyel ítélhetnek el valakit, amely az adott időpontban, a cselekmény elkövetésekor nem volt bűncselekmény az akkor hatályos magyar jogszabály szerint. Tehát ebben az esetben az új Btk. a régihez képest felpuhítja a nullum cr imen sine lege elvet is. Egy nagyon fontos áttörésnek tartjuk, ha tovább nézzük szerkezetében az új büntető törvénykönyvet: az általános rész 16. §a nagyon csekély részben ugyan, de átvesz egy jobbikos javaslatot, amellyel kapcsolatosan már nagyon komoly vitákat folytattunk az alkotmányügyi bizottságban, és nem kerülhetett a parlament elé, mert az alkotmányügyi bizottságban nem kapta meg a szükséges szavazatot, mégpedig ez a büntethetőségi életkor leszállítása, amely a korábbi, tehát a jelenleg hatályban l évő büntető törvénykönyv szerint 14 év. A Jobbik Magyarországért Mozgalom e tekintetben, tekintettel arra, hogy Magyarországon nagyon elszaporodtak azok az esetek, amelyek során kirívóan közösségellenes, illetve életellenes bűncselekményeket 14 év alatti g yermekkorúak követik el, illetve hogy a felnőtt korú bűnelkövetők, a gyermekkorúakat kihasználva vonnak be gyermekeket a bűncselekmények elkövetésébe, erre tekintettel a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt javasolta, hogy 12 évre vigyük le ezt az általános szabályt. Mi általánosan képzeltük el, és e tekintetben van különbség a kormányzati előterjesztés és a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye között. GaudiNagy Tamás képviselőtársam már utalt a bizottsági ellenzéki vélemény megfogalmazásakor arra, hog y bizony a nemzetközi jogi gyakorlat egyértelműen abba az irányba is mutat, hogy 14 év alatt is büntethetőek, itt utalt a svájci gyakorlatra, vagy utalhat a norvégiai gyakorlatra. Svájcban 10 éves kortól büntethetőnek számít a gyermek. Itt a jelenlegi jogs zabálytervezet a legfontosabb esetekben, tehát emberölés, erős felindulásból elkövetett emberölés, illetve testi sértés esetére adja meg 12 évtől a büntethetőséget. Az más kérdés, hogy a törvénytervezet szerint itt nincs helye azoknak a büntetéseknek, csak a javító, nevelőintézeti intézkedést lehet alkalmazni velük szemben, illetve, ami belekerült a Btk.ba, és fontos, hogy akkor büntethető, ha az elkövető az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. T ehát a Jobbik álláspontja szerint itt már általánossá szeretnénk tenni 12 évtől a büntethetőséget, és ezt a nemzetközi példák is alátámasztják. Egy nagyon fontos kérdés a következő rész, az általános részben a jogos védelem kérdése. Azt gondolom, GaudiNag y Tamás képviselőtársam is ezt majd részletesen ki fogja fejteni. Répássy államtitkár úr, amikor az alkotmányügyi bizottságban ezt ismertette, akkor elsősorban azt hozta fel, hogy az új szabályozás az arányosság kérdése szempontjából sokkal modernebbnek fo g számítani. Ez elég érdekes, mert a korábbi büntető törvénykönyv, a jelenleg a hatályban lévő nem tartalmazza a szükségesség és arányosság kifejezéseket, míg a jelenlegi tervezet pedig igen, tartalmazza. Az más kérdés, hogy törvényi vélelemként vélelemnek kell tekinteni a védekező életének kioltására irányuló támadást jogtalan támadás esetén, és ezeket az eseteket taxatíve fel is sorolja a jogszabály. Éppen Apáti István képviselőtársam volt az, aki ezt már korábban is, mint tervezetet bírálta, illetve az á ltalános vitában majd részletesen el fogja mondani, hogy ez miért olyan szűkítő, amelyet nem célszerű alkalmazni, illetve álláspontunk szerint módosítóként be fogjuk majd nyújtani Szilágyi György és Apáti István képviselőtársam javaslatát, amely már korább an is szerepelt itt a Ház előtt, de akkor pontosan azért, mert a büntető törvénykönyvnek lesz egy átfogó, új koncepciója, majd akkor lehet erre visszatérni. Mi ezt szeretnénk majd konkuráltatni az itt tervezett szabályozással. Áttérünk a büntetésekre. Van egy olyan téma, amelyet kerülgetünk, mint a forró kását, különösen itt a parlamentben, ez pedig a halálbüntetés kérdése a büntetések nemeinél, amely 1990ben került ki a büntető törvénykönyvből, és gyakorlatilag egyedülálló módon, hiszen Magyarországon nem a
