Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4235 parlament helyezte hatályon kívül a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság a 23/1990. alkotmánybírósági határozattal. Azzal indokolták akkor, hogy az alkotmány, mármint az 1949. évi XX. törvény 54. §a kimondta, hogy minden embernek vele született jo ga van az élethez, az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ennek lett egy kiegészítése, 1990. június 25én lépett hatályba az Alkotmány 8. § (2) bekezdése, amely szerint a Magyart Köztársaságban az alapvető jogokra és kötel ezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Tehát ez volt az a kiegészítés, amely, mint mondtam, 1990. június 25én lépett hatályba, amelyre hivatkozott az Alkotmánybíróság, hogy e zt más törvény nem korlátozhatja, így maga a halálbüntetés ezt korlátozza, tehát ezért helyezték hatályon kívül. Dr. Schmitt Pál fogalmazott meg különvéleményt ezzel kapcsolatosan. Az ő véleménye szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az alkotmán y értelmezése, de nem tartozik az egymással ellentétes alkotmányi rendelkezések feloldása. Véleménye szerint ez már az alkotmányozási hatalommal rendelkező Országgyűlés joga és kötelessége, ez azóta sem került ide vissza. Álláspontunk szerint fontos lenne, hogy ez is bekerüljön az új büntető törvénykönyvbe, illetve ezzel kapcsolatosan nyissuk meg a vitát, és döntsünk, a parlament vállalja fel ennek a felelősségét, és döntsünk, különös tekintettel arra, hogy az új alaptörvény már teljesen másként fogalmaz, n em használja pontosan azokat a kifejezéseket, amelyekre az Alkotmánybíróság a döntését alapította. A jelenlegi Alaptörvény - amely 2012. január 1jétől lépett hatályba - II. cikke kimondja, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. (11.50) Az I. cikk pedig kimondja, hogy más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható. Tehát itt mondja, hogy az alapvető jogok már korlátozhatók, tehát alapvetően megfordított a szóhasználatot. Álláspontunk szerint az új alaptörvény szerint lehetőség van akár a halálbüntetés szankcióként való meghozatalára az új büntető törvénykönyvben. Lassan az én időm lejár, és át kell adnom majd GaudiNagy Tamás képviselőtársamnak a szót, de még egy nagyon fontos dologró l szeretnék beszélni, ami az alkotmányügyi bizottságban is szóba került. Mégpedig Salamon László bizottsági elnök úr arról beszélt, hogy a magyar büntetőtörvényhozásnak vagy törvénykezésnek, illetve a Btk. megalkotásánál a törvényi tényállásoknak morális alapon kell nyugodniuk. Erről beszéltünk tehát és arról, hogy mennyire fontos az, hogy ne politikai alapon történjen meg a büntető törvénykönyv módosítása, illetve az új büntető törvénykönyv megalkotása. Sajnos azt láttuk, hogy a 8 éves szocialista kormány zás ideje alatt folyamatos volt a politikai alapon történő törvényhozás, amely nemhogy morális alapon nyugodott, hanem éppen hogy a morállal, a közerkölccsel szembemenően hozta meg ezeket a jogszabályokat, éppen a többségi akarattal szemben. Számunkra nagy on furcsa volt, hogy ezt a 8 éves időszakot elsöpörte a népharag, tulajdonképpen több mint négyötödös többséggel leváltásra kerültek a kormányról, és ehhez képest a FideszKDNP ezeket a jogszabályokat megtartotta, sőt még az új büntető törvénykönyvbe is be építette. Ilyen például a nemzeti szocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, amivel abszolút nem tudunk egyetérteni, hogy történelmi tényeket vagy történelmi vitákat büntetőjogi dogmákká silányítsunk le. Ez egyértelműen nem felel meg az európai de mokráciának, még akkor is, ha az Európai Unió több államában ehhez hasonlatos jogszabályokat hoztak. Egyetlenegy nagyon fontos dolgot szeretnék még kiemelni, ami szintén nem került be a 2012 februárjában benyújtott büntető törvénykönyv tervezetébe, azonban szerepel a jelenlegiben. Álláspontom szerint ennek óriási nagy jelentősége van a következő évek szempontjából. Mégpedig ez a törvény 336. §a, amely ugyan szerepel, de teljesen más szóhasználattal. Az új szóhasználatot emelném ki jelen pillanatban, és ezt szó szerint ismertetném: “Aki nagy nyilvánosság előtt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége, európai
