Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4220 Előrelépésnek tartjuk, hogy a kormány egyáltalán vitára bocsátotta a tervezetet, s e törvényjavaslat esetében szakított az zal a gyakorlatával, hogy a péntekenként egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslatokat hétfőn tárgyaltatni kezdi az Országgyűléssel. A véleményezési lehetőség azonban egy új kódexhez mérten korántsem volt kielégítő. Azt gondolom, elég csak arra utalnom, hogy a 2009. évi büntetőjogi novella benyújtása előtt a kodifikációs bizottság két körben bocsátotta több hónapos társadalmi vitára a javaslatot, amely időszak alatt lehetőség volt a normaszöveg részletes elemzésére, s szakmai konferenciákon való megtárgy alására, a beérkezett javaslatok alapján pedig ugyancsak két körben dolgozta át a javaslatot a bizottság. Most nem csupán egy novelláról, hanem egy új kódexről vitázunk, indokolt lett volna tehát a kormánynak kicsit nagyvonalúbbnak mutatkoznia, már ami a s zakmai egyeztetés paramétereit illeti. Mindazonáltal frakciónk e rövid időszakot felhasználva szakmai tanácskozást, konferenciát rendezett, amelyen számos szakember, köztük két volt igazságügyi miniszter részvétele mellett főelőadóként Tóth Mihály professz or úr, a magyar büntetőjogtudomány egyik legelismertebb szaktekintélye és Miskolczi Barna úr, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium büntetőkodifikációs főosztályának vezetője mondták el véleményüket. Szerepvállalásukat frakcióm nevében ezúton is kös zönöm, gondolataik pedig fontos szerepet játszottak véleményünk kialakításakor. 30 perc értelemszerűen nem elegendő idő álláspontunk teljes ismertetéséhez, ezért azt a módszert választottam, hogy vezérszónoki felszólalásomban a javaslat által képviselt bün tetőpolitikai irányról, e körben az általunk helyesnek tartott felfogásról és kritikai elemekről, illetve a büntető törvénykönyv elvi és általános szabályait rögzítő általános részről beszélek, a kisebb jelentőségű általános részi változtatásokról, valamin t az egyes bűncselekményekről szóló különös részről az általános vita folytatásában ejtünk szót képviselőtársaimmal. Nézzük először a törvényjavaslat műfaját és büntetőpolitikai irányát! A változások terjedelmét és mélységét tekintve sokkal inkább beszélhe tünk a büntető törvénykönyv novelláris, azaz koncepcionális változásokat is tartalmazó nagy terjedelmű módosításáról, mint új kódexről. Tartalmi szempontból az új kódex több mint 90 százalékát átveszi a jelenleg hatályosnak, s bár értjük, hogy ennek nem má s az oka, mint hogy az Orbánkormány legyen az, amelyik több mint három évtized elteltével új büntető törvénykönyvet ad a népnek, mégis üdvözöljük e mértéktartást. A büntetőjog alapvető elvei, intézményei mára kialakultak, a hangsúlyok, a szemlélet némikép p változhat, de teljesen újat kitalálni ma nem csupán hibás, de veszélyes is lenne. A javaslat általános indokolása a kormányprogramot idézi, mely szerint, idézem: “A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés t öbbszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit, és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.” Szerencsére, bár kétségkívül számos elem tükrözi ezt a választási kamp ány szülte populista és teljesen abszurd gondolatsort, amit a kormány büntetőpolitikai irányként egyébként megfogalmazott, a tervezet megtartja az ezzel ellentétes szemléletet tükröző szabályok túlnyomó többségét. E kötelezően odabiggyesztett mondattal, me ly komolyságát tekintve nagyjából ahhoz a választási ígérethez hasonlítható, hogy két hét alatt rendet tesznek - már ami a közbiztonságot illeti , nem érdemes sokat foglalkozni, mert ha igaz lenne, Fehéroroszországban vagy Csecsenföldön lenne a legjobb kö zbiztonság, hiszen büntetőjogukra minden igaz, amit a kormányprogram leír. Mégis érdemes egy gondolat erejéig megállni, s kéthárom adat felvillantásával megnézni, hogyan alakult a közbiztonság helyzete a Fideszkormány regnálása alatt. A KIM, a Legfőbb Üg yészség és a BVOP hivatalos adatai alapján a regisztrált bűncselekmények száma 20002010 között folyamatosan csökkent, 2010től azonban 13,5 százalékkal megemelkedett. (10.40) A befejezett emberölések száma 2000 és 2010 között majdnem a felére csökkent, a tendencia azonban 2011ben megfordult, azóta növekszik. Mindeközben az elítélések száma, valamint a
