Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Balczó Zoltán (Jobbik) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Miniszter úr véleménye szerint a kormányzat a felsőoktatás államilag finanszírozott felvételi keretszámainak idei meghatározásával lehetővé teszi-e a nem tehetős családok gyermekei számára a... - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter:
40 meghatározásával lehetővé teszie a nem tehetős családok gyermekei számára a diploma megszerzését?” címmel ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez : “Miniszter úr véleménye szerint a kormányzat a felsőoktatás államilag finanszírozot t felvételi keretszámainak idei meghatározásával lehetővé teszie a nem tehetős családok gyermekei számára a diploma megszerzését?” címmel. Balczó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Öné a szó, alelnök úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az oktatási kormányzat az idei évre drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott felvételi keretszámokat, a 2011. év 53 450es száma helyett ebben az évben mindössze 33 070 elsőéves hallgató képzési költségeit fedezi az áll am. A 2008. március 9i népszavazást megelőző kampányban a jelenlegi kormánypártok egyértelműen kiálltak a felsőoktatás olyan finanszírozása mellett, amely biztosítja a társadalmi mobilitást, amely a családok anyagi helyzetétől függetlenül lehetővé teszi m inden fiatal számára arra az életpályára lépést, amire tehetsége és szorgalma alapján hivatott, ez pedig alapvetően nem egyéni, hanem társadalmi érdek. A most meghatározott keretszámok alapján a felveendő hallgatók kétharmadának szemeszterenként több száze zer forintos képzési költséget kell fizetnie, ezenkívül persze fedezniük kell a megélhetési költségeket is. Az újabb diákhitel nem jelent megnyugtató megoldást, a hitelfelvételtől való - tapasztalatok alapján érthető - félelem miatt sem. Az államilag finan szírozott helyek száma még a preferált természettudományi és informatikai területen is csökkent, egyes szakokon pedig csupán szimbolikusan maradt meg. A keretszámokat úgy határozták meg, hogy összesen 100 jogászt képeznek állami finanszírozással, illetve 2 50 közgazdászt. Itt egy idézőjel lemaradt az írott szövegemből, tehát most idézőjellel kezdem: “Azt valószínűsítem, hogy Magyarországon társadalmi csoportok nagy része előtt záródik el a jogászképzés lehetősége, és társadalmi értelemben zárt, homogén jogás z, közgazdásztársadalom alakul ki, ami azt jelenti, hogy egy falusi szegény gyerekből lehet, hogy lesz mérnök vagy pedagógus, de jogász és közgazdász nem. Az is probléma, hogyha a középosztálybeli családok, amelyek fizetésre kényszerülnek, nem azt nézik, melyik magyarországi egyetemre menjen a gyerekük, hanem azt, hogy melyik külföldire. Ezzel sokat veszítünk. Az államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot.” - nyilatkozta a Népszabadságnak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Én min t szélsőséges, radikális képviselő azt mondom, sajnos biztos vagyok benne, hogy nem jól mérték föl a magyar valóságot. A Széll Kálmántervben ez a súlyos csökkentés 2014re volt beütemezve. Nekem úgy tűnik, hogy az oktatási kormányzat az IMFtárgyalások ti szteletére meghirdetett vállalási versenyben élen járva hozta előre ezt a súlyos döntést, amely ellentétes mindazzal, amit a jelenlegi kormánypártok 2008ban képviseltek. (Az elnök csenget.) Az előzőek alapján a feltett kérdésre várom miniszter úr válaszát . Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (15.20) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Réthelyi Miklós miniszter úr válaszol. Megadom a szót, miniszter úr. DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter :
