Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 7 (185. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
3504 Én azt szeretném mindenképpen el őrebocsátani, hogy számunkra egy nagyon aggályos, aggályt keltő, aggasztó az a váltás, ami gyakorlatilag most a nemzeti megjelölést, amelynek valóban nem tett jót finoman fogalmazva az elmúlt két év kormányzása, hiszen a tartalmi kitöltése ennek a nemzeti szónak, amelyet azért olyan jelek fémjeleznek elődpolitikusaink között, mint Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István, és hosszan folytathatnák a sort, tehát ők nemzeti politikusok voltak, nemzeti politikát csináltak, de a két háború kö zött Bethlen Istvánt ugyanúgy tudnám mondani és sok más politikust, vitéz nagybányai Horthy Miklósról nem is beszélve; de azt gondolom, hogy mindenképpen nekünk itt fel kell emelni a szavunkat azzal szemben, hogy igen, szabad akarata szerint alakítja a min isztérium a minisztérium elnevezését. Akár kinevezhetné azt is, hogy minden ember erőforrásának a minisztériuma vagy emberiségügyi minisztérium, vagy mindennek nevezhetné magát, de nekünk mindenképpen szót kell emelni ezzel szemben, és el kell mondani azt, hogy nekünk ez nem tetszik. Tehát, ha már van egy nemzeti együttműködés programja, amit megszavazott a kormánytöbbség, ez a kormányprogram azt a koncepciót állította föl, hogy nemzeti talpra kell állítani az országot, munka, oktatás, rend s a többi, tudju k a leckét; mi az, nem valósult meg, azt is tudjuk; ebből szinte semmi vagy nagyon kevés, a multik elleni fellépésben van egykét részeredmény, és persze az összmagyarság tekintetében és állampolgárság, és sok mindenben azért történt, de a fő kérdés az, ho gy az a 12 hatáskör, amit a minisztérium, a miniszter hatáskörébe telepít a kormányrendelet, a 212/2010es kormányrendelet; az a 12 hatáskör, amelyben ott a sport is egyébként, és ott van nagyon sok minden más kérdés, civil szektor és egyáltalán a társadal omnak egy nagyon nagy szeletét érintő kérdéskör, ez nem írható le pusztán az emberi jelzővel. Mi igenis, a nemzeti erőforrás szót azért nem tartottuk abból a szempontból rossznak, hogy azért ennek mindenképpen egy jelzőszerű, iránymutató elve volt az, hogy ez nem a bantu emberek erőforrásairól szól, nem a tuaregekről, nem az újzélandiakról, semmilyen más népről, hanem egyszerűen a mi nemzetünkről. Ennek egy nagyon szép történelmi, fogalmi kitöltése jelent meg a magyar közpolitikában, a nemzeti fogalomnak. Ezt mi szeretnénk számon kérni, tehát mi szeretnénk meghagyni a logót is, de szeretnénk a tartalmi oldalról is számon kérni, hogy valóban nemzeti politika folyjon, és ezért mi nem támogatjuk azt - tulajdonképpen ez egy individualista megközelítés, azt lehe t mondani, hogy jogvédőként egy olyan analógiát tudnék mondani, ami szerintem jól visszaadja a mi problémánkat. A nemzeti jogvédelem - amit, mondhatjuk azt, hogy megteremtettünk mint fogalom - arról szól, hogy az emberi jogvédelem individualista jogfelfogá sa helyett és mellett egy közösségi, nemzeti közösségi jogvédelemről beszél, és nemzeti érdekvédelemről beszél jogi eszközökkel. Ezzel szemben a klasszikus emberi jogi felfogás individualista jogértelmezést tartalmaz, el nem ítélhető módon bizonyos személy hez tapadó jogok érvényesítését tartja fontosnak. (19.00) De mi azt gondoljuk, hogy egy olyan minisztérium, amely az egészségügy, kultúra, oktatás, munkaügy, szociális ügyek, társadalmi fölzárkóztatástól kezdve a sporton át sok mindennel foglalkozik, ez a minisztérium igenis viselje a nemzeti jelzőt, és viselkedjen nemzetiként is a politikájában, mint ahogy eddig ez nem sikerült teljes mértékben, sőt nagyon csekély mértékben, hogy finoman fogalmazzunk. Tehát éppen ezért számunkra, bevallom őszintén, még a f elvilágosodás korának egy nagyon rossz entréeját, levegőjét hozza, ugye, a legfőbb lény az ember, de volt, hogy sajátos kultuszok voltak. A francia forradalom idején ilyen, szinte besorolhatatlan emberkultusz vette kezdetét, és ez volt az alapja annak a s zabadkőműves törekvésnek, amely a mai napig átívelően lényegében egy olyan szupernácista rendszert alakít ki a világban és leginkább a hagyományos nemzeti közösségeket működtető országokban, amely valamilyen oknál fogva a nemzeti kereteket szeretné felvize zni, emberek közösségét szeretné emberek tömegeként látni, mindenfajta kulturális, tradicionális gyökerek nélkül.
