Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2757 gyakorlati tapasztalatokat. Tekintettel e késői órára megpróbálom rövidre fogni az expozét, és csak a leglényegesebb gondolatokat hozom ide. 1986ban hozták létre az OTKAt. Még mielőtt részletesen kifejteném az indokokat, a következőt mondanám el: az OTKA lényege, értelme és célja az, hogy az alapkutatásokat támogassa. Az alapkutatások elsősorban az egyes tudományterületek főbb elméleti kérdéseire és felmerülő problém áira keresik a válaszokat, ezért jellemzőjük az, hogy megtérülésük nem jár azonnali haszonnal, hanem jellemző módon csak az alkalmazott kutatásokban testesülnek meg. Ezért tehát mindenütt, a nemzetközi terepen is alapvetően az alapkutatásokat kormányzati k öltségvetési forrásokból támogatják. Mindazonáltal alapkutatások nélkül nincsenek innovációk, nincsen gazdasági fejlődés, ezért az ország fejlődése szempontjából ez alapvető jelentőségű. Az OTKA az alapkutatások révén jelentős társadalmi hatást is kifejt, bővíti a nemzeti tudásbázist, előkészíti nemzetközi szinten is a versenyképes felsőoktatást, és fékezi a nemzetközi terület agyelszívó hatását. Magyarországon az OTKA az egyetlen olyan szervezet, mint mondtam, amely az alapkutatásokat támogatja, ezért tehá t a reá való odafigyelés Magyarországon és az EUtagországokban is egyaránt fontos. Tisztelt Ház! A magyar kormány hivatalba lépését követően számos fórumon és formában kinyilvánította már abbéli szándékát, hogy a hazai alapkutatásokra szánt állami támogat ás összegét a költségvetés teherbíró képességének figyelembevétele mellett GDParányosan megemelje, hiszen az innovációra, amelynek alapját a felfedező kutatások biztosítják, mint a gazdasági növekedés egyik meghatározó forrásaként tekint. (23.20) A kormán y tehát fontos szerepet szán a hazai adottságokra épülő hatékony tudomány, technológia- és innovációpolitikának, különös tekintettel az innovatív kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő potenciáljára, az új értékeket létrehozó originális termékek előá llítására s a tudatos szellemi exportra. A kormány a gazdaság innovációs teljesítményének általános erősítése mellett fontos célként jelölte ki a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának kiszélesítését, beleértve a nem technológiai innovációt is. A tud omány támogatása iránti elkötelezettségünket jól jelzi, hogy az idei év költségvetésében az OTKA a tavalyi évhez viszonyítva több mint 40 százalékkal több állami forráshoz jut. Az elmúlt évekre visszatekintve a korábbi 5,55,6 milliárd forint között mozgó támogatásokat 2012ben 7,5 milliárd forintra emelte, ennyi áll rendelkezésre. Célunk az, hogy 2015re hazánk elérje a kutatásfejlesztésre szánt állami támogatás 1,5 százalékos GDPhez viszonyított arányát, 2008ban ez az arány még csak 1 százalékos volt. A kormány tehát megtette az első jelentős lépést 2011ben a hazai alapkutatások támogatását illetően. A most benyújtásra kerülő törvényjavaslattal új mérföldkőhöz érkezett a tudománypolitika. Ezzel a módosítással tehát a célunk az, hogy az OTKAt érintő sz abályozás életszerűvé váljon, lehetővé téve ügymenetének, elszámolási rendszerének megújítását, valamint a szervezeti, intézményi környezet megváltozásához való alkalmazkodását. A módosítás benyújtásának indokoltságát elsősorban a jelenlegi szabályozásban szereplő éven túli kötelezettségi korlát adja. Eszerint az OTKA a tárgyévet követő három évben a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75, 50, illetve 25 százalékáig vállalhat előre kötelezettséget, mindig az előző években vállaltak beszá mításával. A negyedik évre vonatkozólag kötelezettségvállalás nem tehető, holott egy tipikus kutatási időtartam megint csak nemzetközi mércével általában 35 évre tehető, ezért általánosságban az OTKAtámogatást 4 évre, speciális esetben 5 évre tesszük kit erjeszthetővé, azzal a javaslattal, amely a tárgyévet követő évekre vonatkozóan 90, 70, 40, illetve a negyedik évre 20 százalék erejéig teszi lehetővé a támogatást. Mindezek mellett még egyéb érvek is szóltak a hatályban lévő szabályozás újragondolása mell ett, amelyek közül, engedjék meg, hogy néhányra újból felhívjam szíves figyelmüket. Egyrészt a jelenlegi szabályozást tekintve az OTKAbizottság, az oktatásért felelős miniszter, az agrárpolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a környezetvédelemért, a területf ejlesztésért, valamint az