Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
2749 Ko máromEsztergom megye több szempontból érintett ebben a kérdésben. Az egyik sarkalatos kérdés például a komáromi Selye János Kórház kérdése. Ezzel kapcsolatban már azonnali kérdésem is volt államtitkár úrhoz. Akkor azt a választ kaptam, hogy ez nem más, mi nt egy fejlesztés, egy kistérségi mintaprojekt, egy kistérségi mintakórház kialakítása. Nem tudom, hogy miért nevezhető fejlesztésnek az, ha fekvőbetegellátásokat megszüntetnek. Miért nevezhető fejlesztésnek az, ha szülészeti osztályt bezárnak? Miért neve zhető fejlesztésnek az, ha egy olyan szülészeti osztály marad meg egyedül a megyében, ahova a szülni kívánó nők nem szívesen mennek el azért, hogy világra hozzák gyermeküket. Amint az azonnali kérdésemben is elmondtam, KomáromEsztergom megyében az első me gszületett gyermek egy oroszlányi gyermek volt. Oroszlány körülbelül 1015 kilométerre van Tatabányától, de az az édesanya mégsem a tatabányai kórházat választotta a gyermeke megszülésére, hanem inkább a szőnyi Selye János Kórházat. Ez is mutatja, hogy mil yen különbségek vannak, és ehhez képest azt az osztályt akarják majd önök a mintaprojektre, a fejlesztésre hivatkozva megszüntetni és bezárni. De ezek részletkérdések ebből a szempontból. A másik kérdés az, hogy itt van például a dorogi kórház esete. A dor ogi kórház, amint már képviselőtársam, Kiss Sándor képviselőtársam említette a vezérszónoki felszólalásban, hogy valószínűleg nagyon sokszor politikai döntések állnak a kórházak államosítása mögött, itt van például a dorogi kórház esete. Egyikünk sem örül annak, hogy Dorog városának szocialista vezetése van, ezen mindannyian szeretnénk változtatni, de attól még Dorog város lakóit, Dorog városát nem kellene sújtani egy államosítással. Egy olyan kórházról beszélünk, ami 90 éves múltra tekint vissza, és egy ol yan kórházról beszélünk, amit nem állami pénzen hoztak létre, hanem nagy részben a dorogi bányászok önsegélyező egyletének a pénzéből hoztak létre. Ezt nincs joga az államnak gründolni. Ezt nincs joga az államnak önhatalmúlag átvenni, sem az önkormányzatot nem kérdezték meg erről, sem a lakosságot nem kérdezték meg erről. Két szempontból emeltem ki ezt a két várost. Az egyik szempont az, hogy a megyei egészségügyi ellátás színvonalának romlása lesz idézőjelben “köszönhető” ennek a változtatásnak. A másik pe dig az, hogy mind a két településen beindult egy önvédelmi reflex a lakosság részéről. Mégpedig Komárom városában aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Már több ezer aláírás gyűlt össze egyébként, ami majd az államtitkár úr vagy a miniszter úr asztalára fog kerü lni. Dorog város önkormányzata kezdeményezésére pedig Dorog város önkormányzata élt azzal a lehetőséggel, felterjesztési jogával élt a minisztérium felé, amelyben kérte, hogy a dorogi kórház ne kerüljön államosításra, ahol szintén valószínűleg egy aláírásg yűjtéssel, az ott élő állampolgárok aláírásával próbálják nyomatékosítani az akaratukat, illetve a szándékukat. A másik érdekes kérdés pedig, amit már Bana Tibor képviselőtársam is feszegetett. Ez pedig az, hogy ha arról szól a törvény, hogy a fekvőbetegs zakellátást nyújtó egészségügyi intézményeket államosítják, akkor például - ha a saját megyémből is hozhatok példát - hogy került bele ebbe a körbe az oroszlányi szakrendelő, ami egyértelműen járóbetegszakellátást biztosít a város lakosai számára. Ez szám omra érthetetlen. Ez ellentmondásban van a törvény címével is és a törvény tartalmával is. A másik rész, amiről beszélni szeretnék: néha az embernek itt az Országgyűlésben déja vu érzése van nemcsak a kormánypárti képviselők rendetlensége miatt, hanem egyé bként az előterjesztői megfogalmazások szempontjából is. Nem is olyan régen, pár hónappal ezelőtt, még a tavalyi év végén hallottunk már ilyen kijelentéseket, hogy egyes települési önkormányzati intézményeket azért kell államosítani, hogy a települési önko rmányzat adósságcsapdáján segítsenek, a települési önkormányzat csőd közeli állapotán segítsenek, és ezzel megmentsék mind a város költségvetését, mind az adott intézményeket. Ugye, ismerős az önök számára, itt Esztergomról volt szó. Mi történt azóta? Álla mosították az esztergomi városi intézményeket, aztán ráterhelték Esztergom város költségvetésére az adott
