Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
24 Ami egyenként ezekre a problémákra, valós problémákra valós válaszokat jelent, azt hiszem, a kormány elég jó válaszokat igyekezett megtenni ezen körülmények között, amiket tehetett, de ön is tudja, hogy amikor minden három szjaforintból kettőt külföldi adósságtörlesztésre fordítunk, és sokszor Magyarország politikáját behatárolja az az óriási államadósság, amit örökölt, nyilván nem tehetünk meg mindent. Ön is tudja, hogy mondjuk, csak lakásépítési támogatásra hét és félszer ennyit fordíthatnánk, vagy szinte megfelezhetnénk még a maradék szjabevételt is, mindezt csak az adósságtörlesztés kiiktatásával. Úgy gondolom, a felsőoktatás átszervezése egyfajta bölcsebb döntésre késztet mindenkit. Egyrészről mindenkinek nyitva áll a felsőoktatás rendszere, minden képzésben, hol kevesebb, hol több ingyenes képzésben is részt vehet, de amelyik piack épes képzés, ott nyilvánvalóan az állam azt kéri, hogy ne az állam, hanem az, aki majd ebből a piacorientált képzésből profitál, az fizesse vissza egy magasabb munkabérben azt a díjat, amit az illető valamelyest itt az államtól kapna meg, ha ingyenes oktat ásban részesülne. Nekem is nagyon sok bölcsész, volt gimnáziumi vagy korábbi évfolyamtársam, osztálytársam az egyetem elvégzése után szembesült azzal, hogy tulajdonképpen ez a végzettsége most hasznos, vagy nem, és sok milliárdból diplomás pályakövető rend szereket építünk ki, hogy lássuk, hogy melyik hasznos és melyik nem hasznos képzés. Ehhez képest mi egy tudatosabb döntést kérünk tőlük 18 éves korukban, ami nehéz, nyilván a szüleik is segítenek benne, de úgy gondoljuk, hogy mindenkinek ezt már 18 évesen kell megtennie, és nem 2023 évesen kell esetleg pályát módosítania. Mondom ezt úgy is, mint volt tanáromnak és vizsgáztatómnak frakcióvezető úrnak. Ami a második helyen felsorolt, a vidéki és a nehezebb sorsban élő emberek helyzetét jelenti, ne felejtse e l, frakcióvezető úr, hogy ez a kormány volt az, amelyik rezsistopot vezetett be. Ez a kormány volt az, amely pontosan a nehéz körülmények között élő emberek javára bevezette a tavalyi évben azt, hogy az inflációnál nagyobb mértékben nem növekedhetnek a rez siköltségek. Jól látjuk, hogy sem a piaci szférában, sem a közszférában nem fognak magas szintre felemelkedni a bérek és fizetések. Ezért van szükség a rezsistopra, amelyik a legnehezebb helyzetben élőkön segít, hiszen ők azok, akik leginkább a fizetésükbő l a legnagyobb részt fizetik ki a rezsire. Ami pedig a vidéki emberek életét illeti, ha ön megnézi akár az egész közigazgatás átalakítását a kormányhivatalokkal és járásokkal, az pontosan a magasabb vidéki életszínvonal garantálását jelenti, a kiegyenlítőd ést jelenti, hogy kistelepülésen, nagytelepülésen, NyugatMagyarországon, KeletMagyarországon, a fővárosban és vidéken hasonlóak legyenek az emberek életlehetőségei. Ezenkívül mi voltunk azok, akik nem bezárták, hanem megnyitották a kispostákat, nem bezár ták, hanem megnyitották a vasúti szárnyvonalakat, és mind kispostában, mind kisiskolában igyekeztünk jobb minőségű vidéki életet garantálni mindenkinek. A hajléktalanok kapcsán a közmunkaprogram egyik cé lja pontosan az volt, hogy az ő számukra építsünk újabb és újabb szálláslehetőségeket. Ön is láthatta, hogy itt az elmúlt kéthárom hétben, amikor a nagy hideg beköszöntött Budapesten és az egész országban, miként igyekeztünk összefogni és megmenteni ezeke t az embereket, együtt civil szervezetekkel, kormányzati szervezetekkel, és így sikerült elérnünk azt, hogy sokkal kevesebb nehézséget, problémát okozott ez, mint a tőlünk keletre, nyugatra lévő, pár száz kilométerrel odébb lévő államokban, ahol a hideg ig encsak bőven szedte az áldozatait. A vállalkozók számára pedig igyekeztünk azt biztosítani, hogy egy versenyképes adókörnyezetben kevesebb adminisztrációval szembesüljenek. Az adminisztratív engedélyek 13 százalékát és 10 kisadót töröltünk el, hogy egyszer űbb legyen az életük. A társasági nyereségadót 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük, pontosan azért, hogy megérje vállalkozni, megérje dolgozni. Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy egy nehéz európai környezetbe n a magyar vállalkozók és a magyar munkavállalók számára minél jobb körülményeket tudjunk produkálni.
