Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
25 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gulyás Gergely képvis elő úr, a Fidesz részéről: “Az emberi jogi bizottság újabb egyházak nyilvántartásbavételére tesz javaslatot az Országgyűlésnek” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok vit a volt az újonnan elfogadott egyházügyi törvény körül, aminek nyilván oka az, hogy kétszer is el kellett fogadnunk. Természetesen emiatt meg lehet fogalmazni akár még jogos kritikákat is, de érdemesebb talán arról beszélni, hogy mi volt az a kiinduló helyz et, amelyet az Országgyűlésnek kezelnie kellett akkor, amikor arról döntött, hogy új egyházügyi törvényt fogad el. Magyarországon európai méretekben példátlan, és talán a világon is egyedülálló számban működtek egyházak, 368 egyházat tartott nyilván a bíró ság. Nyilvánvaló, hogy ez a szám nem valós egyházi tevékenységet végző egyházakat takart, az egyházi státus nem csupán vallási közösséget, hanem sok esetben csupán vállalkozási formát jelentett. Úgy gondoljuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kellett, sem a magyar gazdaság nem bírja el azt, hogy gazdasági tevékenységeket finanszírozzon egyházi formákban, az egyházak történelmi múltja pedig szintén méltatlanná teszi ezt a helyzetet. Éppen ezért az Országgyűlés tavaly december 30án úgy határozott, hogy az ú jonnan elfogadandó törvényben 14 egyházat jegyez be, de azért, hogy az Országgyűlésnek legyen lehetősége és ideje a higgadt mérlegelésre, ezért a már benyújtott egyházi nyilvántartásbavételi kérelmek tekintetében fenntartotta a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés a már ilyen kérelmet benyújtó egyházak tekintetében február 29éig az egyházi jogi státust elismerje. Az emberi jogi bizottság ennek megfelelően 17 újabb egyházra tesz javaslatot. Gyakorlatilag ez 12 egyházat jelent, illetve 5 buddhista közöss éget. Úgy gondoljuk, hogy ezzel valamennyi világegyház magyarországi irányzata egyházi elismerést nyer, megfelelően szabályoztuk a történelmi egyházak jogi helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatában egyértelművé tet te, hogy az egyházak közötti pozitív megkülönböztetés a történelmi egyházak vonatkozásában alkotmányos, egyébként pedig valamennyi jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház egyházi bejegyzést nyer, illetve az egyházi státusa folyamatos marad. Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországot rendkívül erős nemzetközi támadások is érték az elfogadott, majd újra elfogadott egyházi törvény miatt, akkor érdemes körülnézni Európa államaiban, hogy milyen az egyházak szabályozása, mennyi egyház működik egyegy országban. (14.20) A szomszédos Romániában például egy vallási csoportnak legalább 12 évig kell működnie, és legalább 22 ezer követővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az egyházi bejegyzésre esélye lehessen. Szlovákiában kulturális miniszteri hatáskörben van az egyházi elismerés; legalább 20 ezer, Szlovákiában állandó lakóhellyel rendelkező személy nyilatkozatát kell csatolni, de a szlovák egyházügyi törvény a törvény hatálybalépésével egyidejűleg 15 egyházat elismert, hasonlóan a magyar megoldáshoz. Cseh országban a vallási közösségek regisztrációját szintén a kulturális minisztérium végzi. Lengyelországban 15 egyház helyzetét a kormánnyal kötött kétoldalú megállapodás rendezi, mintegy 150 kisebb vallási közösség egyesületként működik, az egyházak nyilvánt artásba vételét az egyházügyért felelős miniszterhez - ez jelenleg a belügyminiszter - kell benyújtani. Litvániában az állami elismerésről a litván parlament dönt. A vallási közösségek bejegyzése 1991ben kezdődött, de miután a törvény 25 éves működési idő t ír elő az egyházi bejegyzéshez, ezért mind ez idáig a litván parlament egyetlenegy egyházat sem jegyzett be, ugyanakkor az alkotmánybíróság - hasonlóan a magyar Alkotmánybíróság döntéséhez - egyértelművé tette, hogy a
