Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezése... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2225 Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Bárándy Gergely képviselő úr kö vetkezik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is köszönöm szépen, hogy válaszolt a kérdésre, de mindazonáltal hadd szálljak önnel vitába, államtitkár úr. H a jól értem, ön azt mondja, hogy a büntető törvénykönyvben komolyabb büntetések vannak, a szabálysértési jogban pedig enyhébb súlyú büntetések, és ezért nem szükséges az, hogy korlátlan enyhítést tegyen lehetővé vagy büntethetőséget kizáró okot képezzen a tevékeny megbánás a szabálysértési jogban. Én megmondom őszintén, államtitkár úr, hogy nem nagyon látok ebben az okfejtésben logikát, és megmondom azt is, hogy miért. Mert ezzel egyben azt is mondja államtitkár úr, hogy aki a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el, aki nyilvánvalóan bűnösebb - tehát az ő bűnösségi foka jóval magasabb, mert nemcsak szabálysértést, hanem bűncselekményt követ el , ott a jogszabályok szerint a tevékeny megbánásnak az lesz a hatása, hogy egyáltalán nem büntetik meg. A szabálysértési jogban pedig, ahol egy lényegesen enyhébb megítélésű cselekményt követ el - ezért szabálysértés és nem bűncselekmény , mégiscsak kap valami büntetést az, aki a tevékeny megbánás útját választja. Tehát én azt gondolom, hogy az nem jól van , és az nem felel meg az arányosság követelményeinek, hogy valaki egy komolyabb súlyú cselekményért, egy társadalomra veszélyesebb cselekményért, egy olyan cselekményért, ahol a bűnösségi foka neki nagyobb, mint egy szabálysértés esetén, ott ne kapjon bünt etést ugyanazért a magatartásért, tehát a tevékeny megbánásért - most így értem , a szabálysértési jogban pedig megbüntetik őt, ha egy kicsit kevésbé is, mármint ha nem tanúsít tevékeny megbánást. Megmondom őszintén, hogy én ebben nem nagyon látok logikát . Én abban látnék logikát, hogy aki súlyosabbat követ el, és nem büntetik, akkor azt se büntessék meg (Az elnök csenget.) , aki kevésbé súlyos cselekményt követ el. Köszönöm szépen. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Nem kívántam itt a tevékeny megbánásról szóló vitába belefolyni, de akkor kénytelen leszek, mert én se értem, államtitk ár úr, azt kell mondjam, csatlakozva ellenzéki képviselőtársaimhoz, hiszen abszurd és dogmatikailag is magyarázhatatlan, hogy ha a bűncselekményeknél… - javítson ki, hogyha rosszul tudom, az állam a büntetőjogi igénye, hogy ez megbüntetésre kerüljön, mindi g erősebb. Közvádas bűncselekményeknél minél magasabb tétellel fenyegetett egy tényállás, annál inkább az állam és a társadalom rendjét veszélyeztető, tehát a megbüntetése annál fontosabb az állam számára. Ha a szabálysértéseket emellé tesszük, akkor egysz erűen érthetetlen, hogy a tevékeny megbánást miért kell kivenni. (15.30) Ráadásul ez egy nagyon fontos kitétel, amivel, ha nem lenne benne a tevékeny megbánás fogalomkörében, akkor tulajdonképpen még egyet is lehetne érteni: “a sértett által elfogadott mód on és mértékben”. Tehát ez azt jelenti, hogy a sértett is úgy nyilatkozik, hogy ő megfelelő elégtételt kapott - hogy milyen módon, ennek nyilván sok formája létezik, és a gyakorlat is számtalan formáját alakította ki ennek , tulajdonképpen a sértett sem k ívánja már a megbüntetését az elkövetőnek, de az
