Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2170 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Időközben átvettem Lezsák Sándor alelnök úrtól az elnöklést. A Fidesz vezérszónokát követően Lamperth Mónika képviselő asszony következik, az MSZP vezérszónoka. Az MSZP előre jele zte, hogy megosztott szerepben adják elő a vezérszónoki körben a 30 perces időkeretet kihasználva a felszólalásukat; Lamperth Mónikát követi majd Harangozó Tamás. Képviselő asszony, most az öné a szó. DR. LAMPERTH MÓNIKA , az MSZP képviselő csoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlési Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága. Ezt a mondatot Sólyom László köztársasági elnök úr, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, tekintélyes alkotmányjogász mondta 2012 januárjában, és nagyon igaza van. A nyers erő szabadsága és tobzódása alkotmányos kultúrákban nem szokás. Jól tenné tehát a kétharmados kormánytöbbség, ha elgondolkodna Sólyom elnök úr szavain, mert az a mindent leh engerlő magatartás, amit a FideszKDNP tanúsít a parlamentben az elmúlt két évben, súlyos károkat okoz. Amikor három képviselő előzetes egyeztetés nélkül benyújtja az Országgyűlésnek a Ház működésére vonatkozó törvényjavaslatot és országgyűlési határozatot , az bizony a nyers erő fitogtatása. Alkotmányos kultúrákban ugyanis úgy szokás, hogy az Országgyűlés a saját működésére vonatkozó szabályokat konszenzussal fogadja el. Két olyan szabályrendszer van, amelyet maximális konszenzusra törekvéssel kell elfogadn i: ilyen az alkotmány és ilyen a Házszabály. Az alkotmányt azért, hogy lehetőleg minél többen, lehetőleg az egész ország, lehetőleg az egész nemzet a magáénak érezze. Ha ezt konszenzussal lehet - és konszenzussal kell szerintünk - elfogadni, akkor jó esély van arra, hogy tisztelet fogja övezni az alaptörvényt. De sajnos ezen már túl vagyunk, Magyarországnak Fideszalkotmánya van, vagy ahogy önök nevezik, alaptörvénye, kirekesztve magyarok millióit abból, hogy sajátjuknak tarthassák az alkotmányt; de ezen, a hogy az előbb mondtam, sajnos már túl vagyunk. A másik szabályrendszer, amit meggyőződésünk szerint konszenzussal kell elfogadni, a Házszabály. Ugyanis a nagy konszenzussal elfogadott szabálynak van olyan tekintélye, amely a képviselőket arra kényszeríti, hogy betartsák. Ha valaki elfogad saját maga is egy ilyen szabályt, akkor nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelessége is az, hogy ennek megfelelően viselkedjen. Csak ilyen Házszabálynak van tekintélye, csak ilyen Házszabályt tudnak a képviselők meggyőződéssel betartani, és hozzáteszem, csak ilyen Házszabály képes az Országgyűlés méltóságát és tekintélyét szolgálni, márpedig szavakban önök ezt állítólag fontosnak tartják. Ezért mondta azt a Magyar Szocialista Párt, hogy a konszenzusra törekvés a Házszabály alap vető feltételei közé tartozik, és ezért tartottuk fontosnak 1994ben, amikor a Magyar Szocialista Párt és a szabad demokraták koalícióban kormányoztak és megvolt a kétharmadunk a parlamentben, hogy az új Házszabályt mégis konszenzussal fogadjuk el. Szeretn ém aláhúzni: eszébe se jutott akkor az akkori kétharmados többségnek, hogy úgy oktrojálja rá a Házszabályt az országgyűlési képviselők ellenzéki részére, ahogyan most erre a Fidesz készül. Mi azt akartuk, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz és a többi el lenzéki párt ne diktátumként fogadja el, hanem a sajátjának érezze, és ezzel is ösztönözve érezze magát, hogy ezt betartsa. Hat aláírással került ide a parlament elé, minden frakció vezetője jegyezte ezt a Házszabályt, mert úgy gondoltuk, hogy ennek szimbo likusan is fontos jelentősége van. 1994 augusztusában az MSZP vezérszónokaként Bihari Mihály a következőt mondta, idézek tőle: “A házszabály jelentőségét mutatja az a tény, hogy a világ összes parlamentjében hosszú viták előzik meg a házszabály kidolgozásá t és elfogadását. Hosszú és éles viták kísérik mindaddig a házszabály előkészítését, amíg egy viszonylag stabil házszabály el nem készül és demokratikus eljárás keretében el nem fogadják. Ahhoz viszont, hogy jó törvények szülessenek, a házszabály két alapv ető
