Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 14 (163. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
190 De nemcsak a politikusok, hanem az érintett intézmények és a hallgatók is felháborodásukat fejezték ki. Ha egy képzeletbeli vidéki körútra indulunk, akkor a következő véleményekkel találkozunk. A Debreceni Egyetemen gyakorlatilag megszűnik a jogi és gazdasági alapszakok állami finanszírozása. Szegeden a gazdasági keretszámok után a létszámot körülbelül 2 ezer főre becsülték a tárca novemberi tájékoztatása alapján, majd januárban megtudták, hogy a valódi létszám nem 2 ezer, hanem alig több mint 200. Hogyan lehet így tervezni? A Pécsi Tudományegyetem vezetője szakok, sőt, karok megszűnésétől tart. Bódis József szerint hosszú távo n integrációra is sor kerülhet. Az ELTE oktatási rektorhelyettese is azt mondta, hogy az államtitkárság nem jól mérte fel a jogászképzésben a munkaerőpiaci igényeket, hiszen elmondása szerint az ELTEn végzett jogászok elhelyezkedési mutatója százszázalék os. A Magyar Rektori Konferencia álláspontja szerint a felsőoktatás nem bír el egyszerre 25 százaléknál magasabb keretszámcsökkentést. A hallgatók ismét az utcára vonulnak, és Nagy Dávid, a HÖOK elnöke felháborítónak nevezte a jogi és közgazdasági keretszá mok csökkentésének mértékét, amely véleményhez természetesen a Jobbik is csatlakozik. (Folyamatos zaj.) A keretszámok ilyen drasztikus megnyirbálásának az is következménye, hogy a diákok már nemcsak a diploma megszerzését követően, hanem a diploma megszerz ésének érdekében is külföldre mennek. (Zaj. - Az elnök csenget.) Naponta 50 és 100 körül van azoknak a diákoknak a száma, akik Ausztria felsőoktatási intézményei iránt érdeklődnek. A határ menti középiskolások fele gondolja úgy, hogy a felsőoktatási tanulm ányait külföldön fogja végezni, körükben ugyanez a szám tavaly 10 százalék volt. Tavaly 10 százalék tervezte, hogy külföldre megy, idén már 50 százalék. Ráadásul a Nemzeti alaptantervben oktatni fogják ennek a lehetőségét, s a külföldi munkavállalás szerep el a pályaorientáció címszó alatt meghirdetett tartalmi elemekben. De nem csak ez a baj a Nemzeti alaptantervvel. Elmondhatjuk, hogy annak értékrendje minden, csak nem hazafias. Meg sem említik benne például Wass Albert nevét, de például a Prohászka Ottoká r szobrát ledöntő Faludy György kötelező tananyag lesz. Nem szólnak benne egy szót sem a Szent Koronatanról, de az egypárti alaptörvényt mindenkinek meg kell ismernie. A magyarság őstörténete továbbra is szimbolikus szerepet fog kapni a Nemzeti alaptanter vben, és a világháborúk esetében sem emelik ki, például a Rongyos Gárda küzdelmeit vagy a délvidéki magyarirtást, viszont a holokauszt külön megtalálható külön témaként. Hiába terjesztenek be tehát önök nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, nemzeti közne velésről szóló törvényt, Nemzeti alaptantervet, mindaz megreked a címek szintjén. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Hoffmann Rózsa államtitkár asszony kíván válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót, államtitkár asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a türelmet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! “Csak címekben nemzeti a Fide sz oktatáspolitikája?” című felszólalásában elég tág teret szentelt a felsőoktatás aktuális problémáinak. Ezek egy részét Osztolykán Ágnes képviselő asszony felszólalására megválaszoltam, most néhány olyan gondolattal egészíteném ki, amit ott nem mondtam e l, illetve megismétlek néhány arra adott választ. Ön a jogász- és a közgazdászképzés csökkentését kifogásolta, ha jól értettem, sajnos a háttérzaj miatt nem értettem minden szavát tisztán. Először is azt szeretném leszö gezni, hogy ugyan következetesen az államtitkárságnak adresszálta a szavait, de nyilván ön is tudja, hogy a keretszámokról szóló döntést a kormány hozta meg, és az egész kormány felelősséget vállal érte. Természetesen én is magamra és magunkra vállalok ebb ől annyit, amennyi ránk tartozik. (9.50)
