Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1329 korszakból egyet sem, és nagyon vékonyak azok az információk, amelyeket a Számvevőszék jelentései bemutathatnának. Bár vannak azért - és ezt is hiányolom tulajdonképpen a bizottság jelentéséből - információk, amelyek az ÁPV Rt. éves tevékenységéről szóló számvevőszéki jelentésekből kivehetők, de ezeket nem idézte be a források közé. Úgyhogy ezen hiányérzetemet azzal fejezem be, hogy folytatni kellene a bizottságnak a vizsgálatot. Az összegző megállapításai számomra elf ogadhatóak, de az összegző megállapítások nem következnek direkt módon azokból a véleményekből, emlékekből, kijelentésekből, egyebekből, információkból, amelyeket a meghallgatott személyek mondtak, hanem egyfajta, talán így is lehet fogalmazni, hogy egy el őre megfogalmazott álláspont került át a jelentés végére, ami - még egyszer mondom - nekem megfelelőnek tűnik, csak nem eléggé megalapozott magával a jelentéssel. Tehát gazdagítani kellene a jelentésben lévő információkat, és ezek a személyek, akiket itt s oroltam és még tudnék másokat is sorolni, ezt a teljességet megteremtették. Felmerült itt SáringerKenyeres Tamás és mások részéről is az a kérdés, hogy ki, mikor, hogyan ellenőrizte az új tulajdonos által vállalt kötelezettségek teljesítését. Maga a jelen tés is felteszi a kérdést, a dokumentum felteszi a kérdést. Nagyon érdekes lenne azt is megtudni, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amelynek a jogelődje 1992től létezik, vajon akár az első szociálliberális kormány idején, akár később - már KEHI néve n - ezzel miért nem foglalkozott. Az a kérdés is feltehető, hogy a mindenkori Pénzügyminisztérium, illetve a mindenkori Gazdasági Minisztérium fejezeti ellenőrzése miért nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Tehát én azt gondolom, hogy egy nagyon komplex problémáról van szó, az ellenőrzési felelősség elmulasztása, azt gondolom, a mindenkori parlamentet is terheli politikai értelemben, hiszen az Állami Számvevőszék minden zárszámadási jelentésében leírta, hogy az állami vagyonnal való elszámolás nem történ t meg, a mai napig nem történt meg, és minden zárszámadási jelentést a mindenkori parlament elfogadott. Innentől kezdve elég nehéz firtatni azt, hogy itt megálle a felelősség kérdése egyes személyeknél, mármint a politikai felelősség kérdése, hiszen a min denkori parlament megadta a felmentését a gazdálkodás felelőssége alól, inkluzíve privatizációs tranzakciók lebonyolítására. (21.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg végül még két konkrét megjegyzést. Az egyik az, hogy úgy kezdődik ez a jelentés, olyan információkat közöl, olyan kérdéseket tesz föl, hogy milyen mulasztások történtek. Ez nem elegáns, jelentem tisztelettel, mert ebben benne van egyfajta prekoncepció, hogy milyen mulasztások történtek. Ha a jelentés tárgyilagos kíván lenni, akkor ezt úgy kellett volna kérdezni, hogy történteke mulasztások. Ez elegánsabb, mint azt kérdezni, hogy milyen mulasztások történtek, hiszen ebben a kérdésben benne van, hogy történtek mulasztások, jóllehet a jelentés elején vagyunk még. Tehát ilyen értelemben ki csit azt a benyomást kelti az emberben az egész jelentés, hogy itt bizony, előre rögzültek már azok a végső következtetések, amelyek meg is jelennek a jelentés végén. De még egyszer mondom, ezeket nem tudta, számomra legalábbis nem tudta eléggé megalapozni az az információtömeg, ami egyébként a terjedelmes jelentésben benne van. A másik és utolsó probléma, nem is probléma, fölvetés, ez egy szakmai kérdés, a valós piaci érték problémája. Ez érdekes dolog, engem szakmailag nagyon megfogott, hogy ilyen fogalma t is használ a jelentés. Ez egy nagyon izgalmas számviteli fogalom, nagyon nehéz definiálni a valós piaci értéket, hogy mi az. A jelentés ezt tulajdonképpen rendben levőnek tartja, tehát különösebben nem boncolgatja, hogy itt ez hogyan történt, de levonja azt a következtetést, azt írja nekünk, hogy az itt dolgozó nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai vagy részlegei ezt megnézték és rendben levőnek találták. Nos, ha ez így van, ha tehát elfogadta a bizottság ezt a fajta minősítést, akkor ezzel enyhü l az a bizonyos döntési felelősség, amiről az egész jelentés egyébként szól. A jelentés végül formailag is megérne egy olvasószerkesztői munkát, ráfért volna, mert helyenként nevek el vannak írva; például Suchman Tamás egy nnel írja a végén a nevét, emlék eim
