Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
1327 Köszönöm szépen, elnök úr. Teljesen világos a helyzet, és ezt Varga Géza és Morvai Krisztina is most világosan elmondta, ho gy egy jelentésnek akkor van bármilyen értelme a magyar emberek számára, ha nem csupán néhány papírlappal több kerül be a fiókokba, hanem a büntetőjogi felelősségre vonás aktív lehetőségeit is megvizsgáljuk, illetve megvizsgáljuk, hogy polgári jogi eszközö kkel az eredeti állapotot hogy és milyen formában lehet helyreállítani. Ennek érdekében bejelentem, hogy ma, március 6án képviselőtársaimmal együtt - Lenhardt Balázzsal, Nyikos Lászlóval, Magyar Zoltánnal, Varga Gézával, Németh Zsolttal és Jámbor Nándorra l együtt - benyújtottunk egy módosító javaslatot a jelentéshez, amelyben a következőket kérjük, javasoljuk. “Az Országgyűlés felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a jelentés alapján haladéktalanul vizsgálja meg a hazai cukoripar tönkretételéért felelős személyek büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségeit, és ez alapján, ahol az lehetséges, tegyen büntetőfeljelentéseket, továbbá a polgári jogi érvénytelenség szabályainak figyelembevételével lépjen fel a rendelkezésre álló jogi eszközökkel az eredeti állapot v isszaállítása érdekében a cukoripari privatizáció során elvesztett gyárak nemzeti tulajdonba történő visszaszerzése érdekében.” Mert minden más lépés ehhez képest csupán - azt kell mondanom, hogy - pótcselekvés. Úgyhogy nagyon kérem a kormánypárti képvisel őtársakat, hogy támogassák ezt a javaslatot, és ne úgy tegyenek, mint a Balsaijelentés kapcsán, ahol a hasonló célzatú módosító javaslatomat, javaslatunkat sajnos ott elutasították. De világosan látniuk kell: a választópolgárok számára egy ilyen vizsgálób izottsági munka csak akkor lesz hiteles és komolyan vehető, ha valóban következményekkel jár, és azok meglakolnak azért a hihetetlenül sok bűnért, nemzeti vagyonvesztésért és károsításért, amit egyébként régen büntettek. Zárógondolatom: régen a Btk.ban be nne volt a kártevés nevezetű Btk.tényállás, ami arról szólt, hogy ha valaki, egy állami ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kötelesség elmulasztásával kárt okoz, akkor ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fe lel. Ezt ’89ben hatályon kívül helyezték. Önökre bízom a megoldást, vajon miért. Éppen ezért, hogy megússzák a felelősségre vonást. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Szalay Péter képvis elő úrnak, Fidesz. (21.00) DR. SZALAY PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A cukor és a cukorgyárak vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy egy olyan helyzetbe kerültünk, amely abszolút kiszolgáltatott, tulajdonké ppen egy gyarmatnak tekinthetjük magunkat a cukorrelációt illetően. Józsa képviselőtársam említette, hogy nem látja az anyagból a jövőt kibontakozni. Én úgy értelmezem, hogy mégis elmondták az előadók, elmondta Font elnök úr is, valamint az államtitkár úr is, hogy végül 2014ben dönt az Európai Unió a cukorkvótáról. Négyfajta megoldást vázolt az államtitkár úr. Nyilvánvalóan addig nem építhetünk cukorgyárat, amíg nincs kvótánk, mert egy üres cukorgyár, amely nem termel, kidobott pénz lenne. Tehát addig semm iképpen nem születhet döntés, de utána nyilván, ha az Európai Unió meghozta a kvótáról szóló döntését, akkor lesz módunk abban állást foglalni, és a kormánynak is lesz lehetősége, hogy eldöntse, hogy merre szeretne előremenni. Néhány apró ré szletet kiragadva az anyagból, az, hogy az állam a Hornkormány idején nem adott működő tőkét a cukorgyáraknak, az nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy tönkrementek a cukorgyárak. Ezt láthatta, tudhatta a Hornkormány. Gráf József miniszter úrral kapcsolat ban megjegyezném, hogy ő hozott egy rossz döntést, de nemcsak Glattfelder úr, hanem Tabajdi képviselő úr is elmondta, hogy ez a döntés, amire készül a kormány, nem egy szerencsés döntés, tehát nem ezt kellene dönteni, mégis sikerült (Dr. GaudiNagy Tamás: Mikor lesz ez?!) egy rossz döntést hozni.
