Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABÓ TIMEA (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABÓ TIMEA (LMP):
1225 számos hiányosság arra világít rá, hogy uniós és nemzetközi szinten egyaránt további lépések szükségesek. Ilyen fontos lépést jelent a 2011. május 11i európai parlamenti és a T anács 2011/51es irányelve, amely lehetőséget ad arra, hogy az EU országaiban jogszerűen tartózkodó külföldiek - akár munkavállalóként, vállalkozóként, családegyesítés céljából, akár pedig menekültként érkeztek valamely uniós tagországba - lehetőséget kapj anak a beilleszkedésre és a biztonságos életre a befogadó országban. Üdvözöljük azt, hogy az előttünk fekvő módosítás a hazai jogrendbe ülteti az említett irányelvet, lehetővé téve ezzel azt, hogy azok a külföldiek, akik az EU területén részesülnek nemzetk özi védelemben, azaz a menekültek, illetve a kiegészítő védelemben részesülők - a magyar jogszabály kifejezésével: az oltalmazottak - a jövőben huzamos tartózkodási engedélyt is kaphassanak. Kifejezetten helyeseljük továbbá azt, hogy a javaslat egy jövőben i elmarasztaló bizottsági jelentés megelőzése érdekében pontosabbá teszi a magasabban képzetteknek járó EUs kék kártyára vonatkozó szabályokat. Az általam korábban hivatkozott európai bizottsági jelentés szerint az irányelvet átültető hatályos magyar jogs zabályban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben az irányelvtől való eltérések száma nem kirívóan magas, irányuk azonban jelentősen eltér az irányelv szellemétől. Az irányelv célja ugyanis az integráció elősegí tése, míg a magyar törvényben viszont több vonatkozásban is rendészeti szempontok érvényesülnek mechanikusan. Az előterjesztő belügyminiszter - mint az indoklás utal rá - meg akarja szüntetni a bizottsági jelentésben kifogásolt eltéréseket, de bizonyos pon tokon meg is akarja őrizni őket, hogy a rendészeti érdekek se csorbuljanak. Az irányelv VI. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok közrendi vagy közbiztonsági okokra hivatkozva megtagadhatják a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás mega dását, de figyelembe kell venniük a közrendet vagy közbiztonságot sértő cselekmény súlyosságát vagy típusát, továbbá az érintett személy jelentette veszélyt, megfelelőképpen tekintetbe véve egyúttal a tartózkodás időtartamát és a tartózkodási hely szerinti országgal való kapcsolatok meglétét. A módosítás az irányelvnek való megfelelés érdekében megsemmisíti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 33. § (2) bekezdésének a) pontját. Ez a lépés elvben lehetővé teszi an nak mérlegelését, hogy a külföldi büntetett előélete indokolttá teszie, hogy semmiféle tartózkodási engedélyt ne kaphasson. Ugyanakkor megmarad ugyanezen bekezdés c) pontja, amely a közbiztonság és a nemzetbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva teszi köte lezővé a tartózkodási kérelem elutasítását. Ezt tartalmazza a 13. § (1) bekezdésének h) pontja is, amely a beutazás, illetve a három hónapot meghaladó tartózkodás feltételeként határozza meg, hogy a külföldi nem veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot. Természetesen egyetlen ország sem kíván beutazási lehetőséget biztosítani olyan személyek részére, akik veszélyeztetik a közbiztonságot. Csak hogyha a büntetett előélet nem kizáró ok, akkor még inkább az idegenrendészeti hatóság dis zkrecionális jogává válik, hogy eldöntse, melyik kérelmező veszélyezteti az ország közrendjét vagy közbiztonságát. Ezért indokolt lenne véleményünk szerint a törvény kiegészítése egy olyan szabállyal, amely meghatározza, hogy mely esetekben tagadható meg a beutazás és a tartózkodás engedélyezése. Ilyen lehet például egy olyan szabály, amely kimondja, hogy meg kell tagadni a beutazási és tartózkodási engedély kiadását az olyan harmadik országbeli személytől, akit visszaesőként vagy szándékos bűncselekmény mi att kétévi vagy annál hosszabb időtartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetett előélet hátrányos következményei alól még nem mentesült, amennyiben cselekménye a magyar törvények szerint is büntetendő. Garanciális okokból ugyancsak indok olt, hogy a közbiztonsági, illetve nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás esetén az idegenrendészeti hatóság határozatban jelölje meg az elutasítás konkrét okát. A konkrét indoklást csak kivételes esetben lehet megtagadni nemzetbiztonsági okokból.
