Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1199 Az igen, az kiderül belőle, hogy a nyereséges járatok versenyeztetés nélküli kiszervezésének megteremti a jogi lehetőségét. Ez egy lényeges eleme a törvényjavaslatnak. Szeretném hozzáten ni, hogy ez több mint gyanús, ráadásul homályban hagy a törvényjavaslat számos kulcsfontosságú kérdést, amelyek nélkül egyszerűen értelmezhetetlen. Nem szól arról, nem ismert, hogy milyen közlekedési intézményrendszert érintő változások várhatók, azok tény legesen hol tartanak, mi lesz a Nemzeti Közlekedési Holdinggal, mi lesz a MÁVval, a BKVval, vagyis milyen szerkezetben fog működni a közösségi közlekedés. Nincs szó az egységes jegyellenőrzési rendszerre való átállás bevezetésének ütemezéséről, költségei ről, feltételeiről. Nem ad információt a módosítások költségvetési hatásairól, az átalakítások költségeiről, vagyis milyen formában kívánja ezeket megoldani. Ilyen értelemben mondtam, hogy ez a törvényjavaslat tárgyalhatatlan, mert pont a lényeg hiányzik b előle, de tárgyalhatatlan azért is, mert nem nyújt megoldást arra, hogy mi lesz a későbbiekben, ha önök valóban a terveiknek megfelelően iskolákat zárnak be, kórházakat zárnak be, hogyan fog ehhez alkalmazkodni a közösségi közlekedés, hogyan fogja biztosít ani az iskolába járást és a kórházak megközelítését az emberek számára. Közösségi közlekedést szervezni, megalapozottan átalakítani akkor lehet, ha ismertek a valós és várható mobilitási igények. Meggyőződésünk szerint egy ilyen törvényjavaslatot akkor leh et beterjeszteni, ha 1. van világos ágazati koncepció, vagyis ismert, hogy a kormány mit kíván fejleszteni, mit kíván működtetni; 2. ha lehet tudni, mennyi pénzt kíván az állam mint finanszírozó hosszú távon az ágazatra fordítani, vagyis milyen beruházások , milyen fejlesztések várhatók; 3. az állam mekkora volumenű, milyen színvonalú szolgáltatást kíván és tud finanszírozni. Egy ilyen törvényjavaslatot akkor lehet tárgyalni, ha arra is garanciát kapunk természetesen, hogy nem fordul elő, hogy valamelyik pia ci szereplő a saját érdekében elkészít majd egy módosító javaslatot, és valamelyik kormánypárti országgyűlési képviselő beterjeszti az Országgyűlés elé, és ezzel megváltoztatja egyébként a törvény teljes tartalmát. Tisztelt Országgyűlés! Nézzük részleteibe n, melyek a törvényjavaslat különösen elfogadhatatlan elképzelései. Az első a közlekedési szolgáltatók kiválasztására vonatkozó 23. és 24. §, e rendelkezések ugyanis magukban hordják a visszaélés lehetőségét. Mit mond ez a törvényjavaslat? Az itt elhangzot t kormánypárti felszólalásokkal tökéletesen ellentétesek. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy lehetséges a pályázat mellőzése, ha egyetlen járatra, vonalra korlátozódik a közszolgáltatás, másrészt, ha a szolgáltató nem válik jogosulttá ellentételezésre. Sze retném lefordítani, mit jelent ez a mondat. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató nem kap ezért az államtól pénzt, tehát ez egy nyereséges járat, ez egy nyereséges vonal. Tehát önök azt teszik lehetővé ezzel a szabályozással, hogy egyébként a mégoly veszteség es közlekedési szerkezetben is meglévő nyereséges vonalak és járatok kiszervezhetők legyenek, méghozzá mindenféle pályáztatás nélkül, sőt még azt is hozzáteszik, hogy ennek az értéke nem haladhatja meg az évi 1 millió eurót, vagy a közszolgáltatás évi 300 ezer kilométert nem haladhat meg. De hogy még cifrább legyen, azt mondják, hogy a vállalatok, ha legfeljebb 23 járművet üzemeltetnek, akkor ez a küszöbérték még a duplájára is emelhető. Teljesen világos a három szabályból a szándék: nyereséges, komoly jára tokat, komoly vonalakat pályáztatás nélkül valamilyen szolgáltatónak odaadni. Sőt, lehetséges a pályáztatás mellőztetése még négy pontból, amit önök beterjesztettek az Országgyűlés elé: ha eredménytelen a pályázat, ha a kiválasztott szolgáltatóval ellehete tlenült a szerződéskötés, ha a korábbi szerződést azonnal fel kell mondani, vagy egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága. Erős a gyanúm abban, hogy ezeket a passzusokat inkább egy ügyvédi iroda írta, mint közlekedési szakértők, közgazd ászok vagy mérnökök. Nem kívánom megbántani az ügyvédi irodákat és az ügyvédi szakmát - itt többen rám néztek , de bizonyos érdekeket szolgálnak az ilyen passzusok. Sőt, szeretném azt is mondani, hogy még a BKV esetében is lehetővé válik ez a megoldás, am ennyiben egy vonalat, amelyik nyereséges, pályáztatás nélkül simán odaadnak majd bárkinek, akinek akarják. Indokolt ezért minden olyan rendelkezés kizárása, amely a pályáztatás mellőzését teszi lehetővé.
