Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1200 Kettő: a másik elfogadhatatlan javaslat a menetrend előkészítésével kapcsolatos szabály, ahol egymásnak tökéletesen ellentétes szempontokat fogalmaznak meg, s ezáltal a törvényjavaslat végrehajthatatlan, mert vagy a kötöttpályához ragaszkodnak, vagy a hatékonysági szempontokhoz. A harmadik: a közszolgáltatá sok mennyiségi és minőségi alaptételeit meghatározó paragrafusok. Teljesen ismeretlen, hogy milyen utasszámlálási adatokon és közlekedési szerven alapulnak ezek, milyen hatásvizsgálat előzte meg őket, és még nagyobb probléma, hogy áttekintve a javaslatokat és figyelembe véve a korábbi vizsgálatok eredményét, az állapítható meg, hogy ezek a megoldások egyrészt a társadalmi mobilitás csökkentéséhez vezetnek, másrészt a települések között meglévő esélyegyenlőtlenségeket tovább fogják növelni. (11.10) A negyedi k: a már itt említett munkáltatói költségtérítés ügye. Hát akkor most mi van? A törvényjavaslatban azt szerepelteti a kormány, hogy ne csak a helyközi, hanem a helyi közlekedésben is 86 százalékot térítsen meg a munkáltató, amit egyébként adóban el tud szá molni, költségként el tud számolni, szeretném hozzátenni. A törvényjavaslat azzal indokolja: mert így több lesz a megrendelés a közösségi közlekedés számára. Szeretném világossá tenni, hogy nem ez a cél. Az a támogatható, ha ezzel a munkavállalók helyzetét segítik akkor, amikor az adókkal megterhelik őket, a kafetériát a felére csökkentik, és mégis valamiféle munkába járási támogatást kívánnak adni. Ez akkor rendben van. De most halljuk az ülésteremben, hogy ez a “rendben” nem biztos, hogy így lesz. Sőt, sz eretném folytatni, ebben az is szerepel, hogy minden hatósági árat megszüntet a tervezet, vagyis az eddigi, a menetrend szerinti tarifákat meghatározó hatósági árforma meg fog szűnni, beleértve még a nemzetközi jegyeket is. Ötödik: az elégséges szolgáltatá s ügye. Teljesen világos, mert mit javasol a kormány? Azt, hogy sztrájk idején a még elégséges szolgáltatás mértékét bizonyos pontokon 66, másutt 50 százalékban határozza meg. Ez még rendben is lenne, lehet vitatkozni a mértéken, de betesz mellé egy másik szabályt, hogy ez egyébként nem lehet kevesebb, mint az alapellátás. Vagyis azokban az esetekben, és ez a vonalak és járatok 80 százaléka, ahol csak az alapellátást biztosítják, semmilyen sztrájklehetőség nincs Magyarországon, teljes mértékig kizárja ez a törvény. Hatodszor: azok az elkerülhetetlen szerkezetátalakítások pedig, amelyeket ilyen pénzügyi és politikai okokból javasolnak, rendkívül negatív következménnyel járnak. Egyetlenegy példát szeretnék mondani, Hofit idézve, hogy az észérvek és a politikai érvek különválnak egymástól. Azt mondják önök egyébként, hogy a határon túlnyúló kapcsolatok miatt, többször elhangzott, a nemzetközi forgalomban a közszolgáltatás minősítése megtörténhet. Rendben. Mi ennek a következménye? Ennek nemcsak az a következmény e, hogy a határon túli kapcsolatok erősödnek, hanem az is, hogy mivel a felszálló utasok között diszkriminálni nem lehet, ez nemcsak a határon túli magyarok mozgását segíti, hanem bármelyik szlovák, osztrák, román vagy bármilyen állampolgár hozzájut a magy ar költségvetés támogatásához, azzal, hogy közösségi közlekedésnek minősítenek nemzetközi járatokat. (Dr. GaudiNagy Tamás közbeszólása.) Szeretném világossá tenni, hogy ez (Dr. GaudiNagy Tamás: Ülj már le! Szégyelljétek magatokat!) azt jelenti, amire nin cs példa Európában (Egy hang az MSZP padsoraiból dr. GaudiNagy Tamás felé: Fogd be a szádat! - Dr. GaudiNagy Tamás: Ti is fogjátok be!) , hogy ilyen lehetőséget nyitnak meg (Kovács Tibor: Kussoljál már! - Dr. GaudiNagy Tamás: A folyosón megbeszéljük!) , a melyben a költségvetés (Az elnök csenget.) fogja állni majd a költségeket. A hetedik pont, hogy a törvényjavaslatban önök a közlekedésszervezők beiktatásával tulajdonképpen a Budapesti Közlekedési Központot legalizálják a törvényben. Ez a megoldás egyébkén t szakmailag akár jó is lehet, abban az esetben, ha ennek van költségvetési háttere; ha nem ugyanazt a büdzsét osztják fel, egyébként egy forint növelése nélkül, különböző szereplők között.
