Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1194 elvárt béremeléssel már jelentős többletteher rakódott az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokra. Kérdésként felmerült, hogy a közösségi közlekedésre fordított évi 400 milliárd forint akár több tízmilliárdos csökkentésének ígérete nem az IMFnek szóle. A fentieket figyelembe véve a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban. ) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 2020 perces időkeretben, amelyek között a Házszabály előírásainak megfelelően kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőnek megadom a szót Manninger Jenő képviselő ú rnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! (10.40) MANNINGER JENŐ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a törvény nagy előrelépés a közösségi közlekedés megfelelő színvonalá nak emelése szempontjából. Ha kicsit sarkosan akarnék fogalmazni, akkor azt is mondhatom, hogy rendet csinál a közlekedésben, megteremti annak a lehetőségét, felszámolja azt az anarchiát, amit az előző két kormányzat neoliberális politikájával elkövetett. Anarchia volt a közlekedésben, a piac mindenhatóságában hittek a szociálliberális kormányzatok, nem szabályozták megfelelően a közlekedést, ennek is köszönhetően láthatjuk azokat az állapotokat, amelyeket ez a kormány megörökölt. Megörökölte persze a rossz infrastruktúrát, a vállalatok kifosztását, és megörökölte azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Bajnaikormányzat - 80 milliárd forint kivonást a közösségi közlekedésből - vállalt az IMFfel szemben. Nehéz helyzetben sikerült egy ilyen törvényt megalkot ni, amelynek mégsem ez a jelentősége elsősorban, hanem az, hogy rendet csinál, lehetőségeket ad, és tulajdonképpen egy olyan szolgáltatási színvonal lehetőségét teremti meg, amelyet tőlünk elsősorban nyugatabbra, de most már északabbra is Európa országaiba n láthatunk, ahol a közösségi közlekedés fontos. Fontos azért, nemcsak szociális szolgáltatásként, hanem fontos azért, mert a közösségi közlekedés azzal, hogy kevesebb zajt, szennyezőanyagot bocsát ki, különösen a városokban az egyedüli lehetőség a fenntar tható fejlődés megvalósítására, egyedüli lehetőség a közlekedés megvalósítására. Ezért kell a közösségi közlekedést preferálni, támogatni - ez szinte ma már közhelynek számít , és ehhez is ez a törvény járul hozzá, hogy ezt megfelelően megtervezhessük. Az t is el kell mondani, hogy hosszas egyeztetés előzte meg a törvény létrehozását, azt gondolom, éppen ezért, hogy a szakmai szervezetek, civil szervezetek is részt vehettek, tehát valóban nagyon sok ágazatot, a közlekedési ágazat egyes részeit magában fogla ló törvényt sikerült megalkotni. Azt szokták kérdezni, hogy mi lesz mától, hogyha ezt a törvényt megalkotjuk. Nyilvánvalóan csoda nem lesz, tehát máról holnapra a közösségi közlekedésben a szolgáltatók - a MÁV, a Volán, a BKV - helyzete nem fog megoldódni, mégis lehetőséget kínál már a középtávú tervezésre is. Azzal pedig egyértelműen, hogy egységes irányítást tesz lehetővé, előírja például a közlekedésszervezők meglétét, megerősíti egyébként már a gyakorlatban is működő Budapesti Közlekedési Központ szerep ét, egyértelműen előírja azt, hogy mi a feladata a szolgáltatásmegrendelőnek, mi a feladata a szolgáltatásmegvalósítónak, igenis lehetőség van hatékonyabb közlekedés megszervezésére, amely természetesen forrásokat takaríthat meg, jelentős forrásokat, hisz itt egypár százalékos hatékonyságjavulás is már milliárdos nagyságrendeket eredményezhet, mindezt úgy, hogy ha megfelelő színvonalon, egységesen valósítják meg, akkor egyben magasabb szolgáltatási szintet is hozhatnak létre. A piac szabályozása rendkívül f ontos. Talán a legegyszerűbben ezt a taxivállalatoknál lehet látni, ez elsősorban budapesti probléma. Itt is támogatjuk azt, hogy többlépcsősen, végül is az