Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÖDECS BARNA, a fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi vélemények ismertetője:
1190 A kisebbségi vélemények közül korrekten többen elmondták, h ogy számos pozitívuma van a törvénynek, de ahogy az MSZP, illetve a Jobbik fogalmazott, több olyan elem van, amellyel nem értenek egyet, emiatt nem tudják megszavazni a törvényt, általános vitára nem tartják alkalmasnak, de ezt majd ők utánam ki fogják fej teni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Bödecs Barna képviselő úrnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! BÖDECS BARNA , a fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi vélemények ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A fenntartható fejlődés bizottságában az MSZP és a Jobbik képviselői nem tartották általános vitára alkalma snak ezt a törvényt. A teljes igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az LMP és dr. Szili Katalin bár megszavazták az általános vitára való alkalmasságot, de különvéleményt fogalmaztak meg a bizottságban, és jelezték, hogy a törvény elfogadását jelenlegi f ormájában ők sem fogják támogatni. Az MSZP hangsúlyozta, hogy nem támogatható a javaslat, mert várhatóan további leépüléssel, járatritkításokkal jár, mert gazdaságilag fenntarthatatlan állapotot hoz létre, mert a regionális szinttel igazából nem foglalkozi k, mert a közlekedési szövetségekkel - például megszüntetett BKSZ - nem számol, és a társadalompolitikai következményeket pedig nem mérlegeli. Az MSZP képviselője úgy fogalmazott, hogy vagy az IMFet akarja megvezetni ezzel a törvénnyel a kormány, vagy a n épet. Történik ez szerintük akkor, amikor az előkészítése és a szakmai indíttatása üdítőnek minősül a szokásos gyakorlathoz képest. Az LMP szerint elfogadhatatlan a finanszírozás egyértelműségének hiánya, a fogyasztói árkiegészítés, azaz az állam által elr endelt szociális transzferek szolgáltatókra történő részleges átterhelésének gyakorlata, valamint az a törekvés, hogy a költségek és a működéshez szükséges indokolt nyereség szintjére kívánják felemelni a menetdíjakat, amely a közösségi közlekedés teljes v ersenyképtelenségével járhat. Ez persze gyökeres ellentétben áll azzal az elvárással is, hogy a díjszintnek biztosítania kellene a közösségi közlekedés versenyképességét az egyéni közlekedéssel szemben. Az LMP képviselője hangsúlyozta, hogy nincs olyan köz össégi közlekedés Európában, amelyet díjszabási szinten úgy finanszírozna az igénybe vevő lakosság, hogy az biztosítaná a teljes költségszint és a méltányos nyereség megtérítését. A Jobbik hangsúlyozta, hogy a javaslat nem tartalmaz megoldást a helyi és he lyközi személyszállítás eltérő tulajdonosi szerkezetéből adódó finanszírozási, megrendelői és integrációs problémákra, különösen a Fővárosi Önkormányzat esetében, ahol a közlekedés megszervezése, finanszírozása, a díjszabás és a menetrendi koncepciók kidol gozása továbbra is elkülönülten az országostól, kizárólagosan helyi és kötelező feladat marad. Hangsúlyoztuk, hogy a javaslat törvényi szintre emeli a közlekedésszervező intézményét, amely szervezetrendszer az MSZPSZDSZkormányzás idején a központi akarat végrehajtására, az egyeztetések elmaradásának legitimálására jött létre, és még egy demokratikusabb eljárásrend mentén is kizárólag a finanszírozási hiányosságból adódó preferenciák és diszpreferenciák érvényesítésének eszköze lehet. Jóllehet a javaslat e gyes kistelepülések vonatkozásában a jelenleginél jobb alapellátást tesz kötelezővé a meghatározott munkanaponkénti - hangsúlyozom, munkanaponkénti - három járatpárral, de a differenciálatlan minimumszabályozás számos más esetben már az elért szolgáltatási színvonal további romlását hozhatja magával, ráadásul több településkategóriában is megjelenik az igényvezérelt szolgáltatások bevonásával történő helyettesítés lehetősége, ami szintén jelentős színvonalromlást eredményezhet annak indokolatlan alkalmazása esetén.
