Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
119 A harmadik nagy terület, ahol végül áttörésre lenne szükség, az, amit már az előbb említettem, az európai ökoszociális modell védelme, ugyanis csak Európa az, a melyik fel tudja venni a versenyt a világnak azokkal a részeivel, ahol sokkal nagyobb kizsákmányolással termelnek a termelők, és ahol sokkal kevésbé fenntartható ökológiailag a termelés. Ehhez újra kell szabályozni a gazdasági folyamatokat. Az út nem vezet het az európai szociális ellátórendszerek szétverésén, nem vezethet a munkavállalói jogok szétverésén keresztül, hanem épp ellenkezőleg, az európai szociális modell ökológiai modernizációján keresztül vezethet csak az út előre. Ehhez viszont határozottabb európai együttműködésre van szükség. Tudom, hogy az egyik lehetséges válasz erre, amit most elmondtam, az az, hogy számos folyamat indult el a fiskális paktum mellett, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és valóban, akár Andor László foglalkoztatáspoli tikai csomagja vagy a dán elnökség által kijelölt prioritások mind olyan kérdések, mind olyan szempontok, amelyek árnyalják ezt a képet, és azt mutatják, hogy van igény arra Európában, hogy kiegészítsük ezt a költségvetési szigorra épülő együttműködést. Ug yanakkor a lényeg az, hogy ezek nincsenek egy szinten. Ahhoz, hogy a költségvetési szigor mellett és a költségvetési fegyelem mellett a felzárkózásnak, az ökoszociális modellnek ugyanolyan hangsúlya legyen, ahhoz arra van szükség, hogy ezek megfelelő szint en szerepeljenek egy új európai együttműködésben, egy új európai szerződésben. A megoldás a válságra tehát éppen hogy a több Európa és nem a kevesebb Európa, a hatékonyabb és mélyebb európai együttműködés a piaci folyamatok szabályozása érdekében. Ez a sze rződés sajnos erre nem ad lehetőséget. Ezért nyújtottunk be mi egy olyan módosító javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy egészítsük ki ezt a szerződést. És mi akkor tudjuk megfontolni azt, hogy támogatjuk a magyar kormányt ebben a szerződésben, ha a magya r kormány felvállalja azt, hogy uniós szinten azokat a hiányokat, amelyeket most felsoroltam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , segít nekünk orvosolni, és segíti azokat az uniós törekvéseit a zöldeknek, amelyek ezeknek a hiányokn ak az orvoslását célozzák. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) (21.20) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces reagálásra kért szót Józsa István, az MSZP képviselője . Öné a szó. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Élvezet volt hallgatni ezt a vitát, különösen a kormányoldali hozzászólásokat, illetve miniszter úr expozéját, ugyanis megvilágosodott az a megvilágosodási folyamat, hogy hogyan jutottak el v égül is az egyezményhez. Én nagyon nem szeretem ezt a paktum kifejezést, mert amit nem szeretünk, azt paktumnak hívunk, amit szeretünk, azt meg egyezménynek, megegyezésnek nevezzük, úgyhogy a magyar nyelvben van egy kis felhang, mint a karrierista kifejezé snél, de nem akarok ebben elveszni. Viszont itt van az előterjesztés x. pontja, emlékeztetve az Országgyűlést arra, hogy a célt szem előtt tartva az Európai Unió Magyarország soros elnöksége idején nagy lépést tett előre a gazdasági kormányzás megerősítése területén a válságból kivezető úton, ez az ominózus hat pont. Én magam is úgy gondolom, hogy ez egy jelentős eredmény volt. Ezzel a megegyezéssel a fő probléma az, amit a vezérszónokok már kifejtettek, hogy alapvetően múltba tekintő, tehát a múltban elköv etett hibák jövőbeli el nem követésére akar bizonyos biztosítékokat kötelezővé tenni, és tényleg, a kibontakozásra kevés irányt mutat. Tehát nem látszanak azok a kitörési irányok (Babák Mihály: Ezt Göncz Kingának mondjátok!) , ami mentén Magyarország olyan szintű pénzügyi központ lehet, mint például Luxemburg. Én nagyon szeretném, hogyha Magyarország KeletKözépEurópa Luxemburgja lehetne, tessék így értelmezni ezt a hozzászólást. (Dr. Rétvári Bence: Akkor menjen képviselőnek oda!) De nézd meg, hogy pénzügyi leg milyen nagy, ötször akkora, mint Magyarország. Tehát én azt hiszem, hogy a magyar kormány feladata, hogy e
