Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
1029 vagyona egy pengőnyivel sem növekedett ko rmányzósága alatt. 1944 augusztusa után lépett a szovjet Vörös Hadsereg első katonája magyar földre. Az ezt követő szörnyűséges tetteik, rombolásaik, erőszakoskodásaik, gyilkosságaik a mai napig megmaradtak népünk emlékezetében. Az áruló kommunistáink közb en a rettegő néptől elvárták, hogy felszabadítóként fogadják és üdvözöljék őket. A kommunista helytartók hazaárulása alapján kijelenthetjük, hogy nekünk, magyaroknak még a kommunistából is a legpocsékabb jutott. 1956ban maga a nép vette kezébe sorsának al akítását, fegyvert fogott a népnyúzó, elnyomó kommunista hatalom ellen, megelégelte a málenkij robotot, az ávót, az ÁVHt, Péter Gábor bosszúkommandóját, a kitelepítést, az internálást, a csengőfrászt, a rendőri felügyeletet, a padláslesöprést, a törvényte lenségek sorozatát. Október 23án, miután a rádióban nem voltak hajlandók felolvasni a pontokba szedett követeléseiket, elfoglalták a Bródy Sándor utcai stúdiókat. Ezzel egy időben az egész országban kitört a kommunista terror elleni felkelés. Gerő Ernő ré mülten hívta a Vörös Hadsereg tankjait Budapestre. Az elszánt nép azonban ezektől sem rettent meg. Haragvó tömegeik az ÁVHs katonáktól elszedett fegyverekkel ellenálltak. 28ára megfutamították a felkelés leverésére bevezetett vörös martalócokat, akik bőr üket mentve a városokból kimenekültek, és a moszkvai vezetés döntésére várva dekkoltak a mezőkön és az elhagyott utakon. Hruscsov és Bulganyin politikai tájékozódás után utasította a Vörös Hadsereg vezetését, kezdje meg november 4én hajnalban a “Forgószél ” fedőnevű hadműveletét Magyarország ellen. Okulva az október 23án történt fellépésük fiaskójából, elit alakulatokból válogatott katonákkal, nagy mennyiségű páncélos bevetésével rontottak hazánkra. A végeredmény nem lehetett kétséges. A lelkes önfeláldozá sra is hajlandó szabadságharcosok az akkori világ legnagyobb hadseregével szemben nem művelhettek hosszú távon csodát. Az elkövetkező kádári megtorlás nem maradt el. Százezrek menekültek szerteszét a világba, tömeges letartóztatásokat foganatosítottak, hal álos ítéletek százait hajtották végre, a börtönök megteltek, családok sokasága vált csonkává, annak minden bajával és szomorúságával. A kádári gulyáskommunizmusban erény lett az igénytelenség és a színvonaltalanság. (0.30) Annak máig ható eredmé nye itt látható, a frakciónktól jobbra - illetve most éppen nem látható. Egy öntudatos, egészséges, gondolkodó nép bűnösöket nem küldött volna a parlamentbe. A többit nem tudom elmondani. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem az ál lamtitkár urat. (Dr. Illés Zoltán: Nem, köszönöm szépen.) Az államtitkár úr jelezte, nem kíván válaszolni. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirendi utáni felszólalásra jelentkezett Bödecs Barna képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából “Az ismert talán utolsó kommunista gyilkosság tettesei is büntetlenek maradtak…” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. BÖDECS BARNA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy évvel ezelőtt a kommunista hatalomátvétel előkészítéseként elkövetett egyik első gyilk osságsorozatról, az 1945. áprilismájusi gyömrői gyilkosságok körülményeiről és áldozatairól, büntetlenül maradt tetteseiről szóltam. Ma az általam ismert egyik utolsó kommunista politikai gyilkosságról, gyilkosságokról fogok beszélni, amelyet, amelyeket - nehéz elhinni - nem az ’56 utáni bosszú évtizedében, a 60as években, hanem 1983ban követett el a diktatúra. Elbert János irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, József Attiladíjas, rejtélyes körülmények között 1983. március 9én halt meg Siófokon . Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, ’50ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán oroszlengyel szakon tanult, diplomát szerzett ’55ben. Ezután a Nagyvilág című folyóiratnak lett munkatársa, ahol majdnem két évtizedig dolgozott . Orosz, lengyel,