Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 30 (161. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
798 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Én is boldog új évet kívánok az LMP frakciójának. A nap pozitív meglepetése azért megvan: itt találjuk az LMPt a Parlament falain belül. Bár nem tartom kizártnak, hogy azért v onultak be, hogy utána kivonulhassanak. De ha a saját mondandójukat elmondják, úgy látszik, a többire annyira nem kíváncsiak. Engedje meg, hogy mégiscsak reagáljak valamelyest mindarra, amiket elmondott, tisztelt frakcióvezető úr. Ebben a parlamenti ciklus ban a háromszázvalahány képviselő közül szerintem ön az egyik legfelkészültebb alkotmányjogász, ezért annak, amit mond, mindig dupla súlya van, hiszen nemcsak egy képviselőként mondja, aki az adott javaslatokat ismeri, hanem ismeri, ráadásul behatóan, nemc sak a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, hanem az európai alkotmányjogi gyakorlatokat is. S amikor azt mondja, hogy Magyarországon példátlan dolgok történnek, akkor nagyon jól kell tudnia, hogy amiket ön demokratikus deficitnek nevez, azok egyáltalán nem demokratikus deficitek, hiszen az Európai Unió számos országában úgy fogadnak el törvényeket, hogy azokról a parlamentben egy másodpercnyi vita sincs. Nem olyan házszabálymódosítás, mint ez, hogy sürgősséggel tárgyaljuk a javaslatokat, hanem a parlament a törvények kihirdetése és alkalmazása után szólhat hozzá bármit is az adott törvényjavaslatokhoz. Ezek az ön által akár diktatúrának is nevezhető országok: Olaszország, Spanyolország, Észtország, Görögország, Lettország vagy Románia. Ezekben az országokba n nem arról szól a vita, hogy hány perc időkerete van az ellenzéknek, hanem a kormány vagy a köztársasági elnök egész egyszerűen önmaga alkothat törvényeket, amelyeket a kihirdetése után nyújt be a parlamentnek, és azután kezdi el a parlament ezeknek a vit áját. (10.10) Szeretném összehasonlításképpen még egyszer elmondani, hogy az a házszabálymódosítás, amit ön az imént kritizált, egész egyszerűen időkeretek közé szorítja mind a kormánypártokat, mind az ellenzéki pá rtokat. Ezekben az országokban, amiket felsoroltam, semmifajta időkeret nincsen, egy másodperc megszólalási lehetőség nincsen egyik ország esetében sem; Olaszországban 1988 óta. Ön szerint 1988 óta rendeleti jogalkotás folyik Olaszországban, és az ellenzék nek semmifajta lehetősége nincsen a törvényekbe való beleszólásra az 1988. évi CD. törvény óta? Az olasz alkotmány 77. cikke úgy rendelkezik, hogy törvényerejű rendelet alkotható rendkívül sürgős szükség esetén. Ezt a kormány hozza, a törvény erejével bír, és annyi a feltétele, hogy még ugyanaznap be kell nyújtani az országgyűlésnek, hogy azt később megvitathassa az országgyűlés két háza. De hangsúlyozom, az országgyűléshez való benyújtás már azután következik, hogy a kormány elfogadta azt a törvényerejű jo gszabályt, azt kihirdetik és végrehajtják, és ennek csak nagyon szűk korlátja van. Az olasz alkotmány 72. cikkének (4) bekezdése alapján alkotmányossági kérdésben, választási kérdésben, jogalkotási hatáskör átruházása tekintetében vagy nemzetközi szerződés ratifikálása tekintetében van csak ennek korlátja, és amint hatályba lép, tehát kihirdetik, azonnal alkalmazható ez a törvény. Valljuk meg, hogy ’88 óta minden kormány alkalmazta, és általános elsőbbségi törvényalkotási megoldássá vált Olaszországban az a mód, amikor az ellenzéknek egy másodpercnyi vitaideje nincsen. Ehhez képest önök a vitának időkeretekbe való beszűkítését tartják demokratikus deficitnek és rendeleti kormányzásnak, holott más országokban erre sem a kormánynak, sem az ellenzéki pártoknak nincsen egy másodperce sem. Spanyolországban az alkotmány 86. cikke alapján rendkívüli szükség és sürgősség esetén a kormány hozhat törvénypótló rendelkezéseket, amelyeket nem is kell azonnal benyújtani a parlamentnek jóváhagyásra, elég 30 napon belül a ké pviselőház elé terjeszteni.
