Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
766 konkrétan az volt az elképzelése akkor Sólyom professzor úrnak, hogy az egyházaknak ne legyen külön egyházi jogi státust szabályozó törvénye, hanem kifejezetten csak a civiltörvény, az egyesülési törvény keretén belül kerülhessenek bejegyzésre. Ez teszi fel a költői kérdést, amire válaszol. A másik kérdésre, hogy az egyházak speciális funkciója mi att lehete egy bélyeggyűjtő egyesület szintjén kezelni, azt válaszolja, hogy lehet. Tehát azt gondolom, hogy a kétfokozatú eljárás mindenféleképpen európai megoldás, és mindenféleképpen méltányos eljárást jelent. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Lendvai Ildikónak, az MSZP képviselőjének, kettőperces időkeretben. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt alelnök úr. Megmondom őszintén, amíg államtitkár úr nem szólt, addig nem gondoltam, hogy az alázat és a szerénység terén ta núsított különös érdem, hogyha valaki figyelembe veszi az Alkotmánybíróság döntését. De meggondoltam, igaza van, hiszen ez a kormány már űzött olyan gyakorlatot, mikor az Alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése - a végkielégítések adóztatása - után azt mondta , hogy fityiszt neked, ezután erre nem lesz jogköröd. Ennyiben tényleg méltányolom, hogy ezúttal nem mondták azt, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság ügyeiben a jövőben nem ítélhet az Alkotmánybíróság. De ami ennél talán lényegesebb - megint csak a köt elező szerénység jegyében , nekem egy dolog hiányzik itt most a két ünnep között, de nagyon: a kormány biztos iránymutatása. És ez az iránytű, ez az, amit nem lelek ebben a vitában sem a korábbiakkal összevetve. Nézzük csak meg, mikor mi volt a kormány ál láspontja! Az eredeti, négy KDNPs kolléga által előterjesztett törvényjavaslat valóban még bírósági bejegyzést írt elő. Mit tett a kormány? Támogatta. Az utolsó perces átírást… (Szászfalvi László: A Fővárosi Bíróság volt.) Támogatta. Ezt, a bizottsági ülé sen, amikor megkezdődött az általános vita, hallottuk mindnyájan. Utána következett a zárószavazás előtti utolsó perces átírás, ami a parlament kezébe adta ezt a jogot, ámde viszont nem ezer főt követelt meg. Mit tett a kormány? Támogatta. Utána beadásra k erült a mostani törvényjavaslat, ami meghagyja a parlamenti jogosítványt, de már száz évet ír elő, és megint ezer főt. A kormány ezt is támogatta. Most megérkezett a helyzetet valamivel valóban javító bizottsági módosító indítvány, ami a száz év mellett a húsz évet is lehetővé teszi. Mit mond most a kormány? Hogy ezt is támogatja. Biztos lehetek én abban, hogy ezek után nem érkezik újabb javaslatsor, amit a kormány ugyanígy támogat? Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A k övetkező reagáló Babák Mihály, a Fidesz képviselője. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megszólíttattam, ezért vagyok kénytelen szólni. A 22. ajánlási pontnál próbáltam a véleményemet kifejteni, érdekes módon én kommunizmusról n em beszéltem, arról beszéltem, hogy az előző rendszer képviselői tiltották és üldözték a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ők aztán, hogy ezt most kommunizmusnak nevezik, ez az ő problémájuk. De azért azt tisztán kell látni, mélyen tisztelt hölgyeim és u raim, hogy az egyházi nyilvántartásba vétellel állami lehetőségekhez jutnak az egyházak. Azaz közpénzt kaphatnak, és közfeladatokat láthatnak el. Azaz a költségvetésből javadalmakat kaphatnak. Ezért kell a parlamentnek, a költségvetés megalkotójának jóváha gyni, hogy valamely egyház ebben a megkülönböztetésben részesül, hisz közfeladatot bíz rá a parlament, és közpénzt biztosít számára.
