Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
376 Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 120. terjedő pontjaira. A munkánkat segítendő, az a kérésem, hogy az érintett bizottsági ajánláspontot jelezzék a hozzászólás elején. Megkérdezem, hogy ki kíván szólni. Előre bejelentett f elszólalóink is vannak. A most gombot nyomott képviselőknek később tudok szót adni. Az előre bejelentett felszólalók közt elsőként Rozgonyi Ernő képviselő úr, aki… (Jelzésre:) Nincs jelen, bocsánat. Látom, hogy nincsen jelen. Nyikos László képviselő úr az első, aki itt is van az előre bejelentett felszólalók között, Jobbik. Öné a szó. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 4., 6., 9., 14. pontjaihoz szeretnék szólni, kommentárt fűzni. Az ajánlás 4. pontjában olyan módosító javaslat szerepel, amely a “rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben” megnevezést változtatná meg a törvényjavaslat 7. alcímének keretei között. Én ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni a tisztelt törvényjavaslattevő pénzügyi kormány zat figyelmét, hogy ez az alcímváltoztatás, amire a javaslat irányul, lehet, hogy szerencsés, lehet, hogy nem. Nem is ez a gondom, hogy a cím neve mi legyen, hanem a tartalom, ami mögötte rejlik. Ez a bizonyos rendkívüli hitelnyújtás arra vonatkozik a módo sító indítvány szerint, hogy a hitelintézetek rendkívüli helyzetbe kerülése során vagy kapcsán vagy után nyújthat a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank rendkívüli hiteleket. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy bővítse ki a törvényhozás, a parlament a törvényhozás során ezt a hatáskört, nevezetesen abba az irányba, hogy ne csak a hitelintézet, hanem a Magyar Államkincstár is kerüljön bele ebbe a körbe. Ha úgy tetszik, a Magyar Államkincstárat is tekintsük hitelintézetnek, némi túlzással, az én felfogáso mban, és a rendkívüli helyzetben a jegybank az Államkincstárat is meghitelezhesse. Erre egyrészt nemzetközi példák vannak, másrészt valamikor, aki visszaemlékszik, még a kilencvenes évek első felében a jegybank hitelt nyújthatott a Magyar Államkincstárnak az államháztartás adósságának a finanszírozása érdekében. Ez a gyakorlat megszűnt. Azt gondolom, helyesen szűnt meg, és azóta az államháztartás a hiányának finanszírozásához szükséges pénzforrásokat a piacon szerzi be, vagy nemzetközi hitelintézetektől sze rez forrásokat, mint tudjuk. Ez a javaslat, amire én felhívnám a figyelmüket, az, hogy lehet olyan helyzet - különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amiben, mint tudjuk, egyfajta úgynevezett szabadságharcot folytat a magyar kormány az ország, illetve a magyar pénzügyek függetlensége érdekében , nos, lehet olyan helyzet, amikor a nemzetközi hitelintézetek nem adnak vagy nem úgy adnak hitelt, mint ahogy azt a kormány szeretné. És ilyen helyzetben célszerű lehet a jegybankhoz fordulni, amennyiben a törvény kibővíti ezt a szerepét, és a kormánnyal való kapcsolatát erre is kiterjeszti. Ne adja isten, hogy erre sor kerüljön, de sor kerülhet. Az IMF hazament, mint tudjuk. Nem tudom, mikor jön vissza, mikor folytatódik ez a kapcsolatépítés, vagy a tárgyalások mi kor fejeződnek be. A magyar államháztartás hiányának a finanszírozására van jegybanki tartalék, szerencsére, és vészhelyzetben vagy rendkívüli helyzetben, ahogy a törvényjavaslat szövege szól, lehessen mód arra, hogy a jegybank is hitelt nyújthasson az Áll amkincstárnak, mert lehet, hogy a piacon csak irreális feltételekkel, 9 százalék közeli hozamokkal lehetne pénzhez jutni, ami megítélésem szerint közgazdasági abszurdum. Ilyen hozamokat nem lehet kitermelni a gazdaságban. Tehát ilyen 67 százalék fölötti h ozamokra hitelt felvenni merénylet a magyar adófizetőkkel szemben. És ilyen helyzetekben, azt gondolom, inkább azt kell mérlegelnie a kormánynak és a jegybanknak, együtt, és végső fokon természetesen a parlamentnek is, hiszen a törvényt a parlament hozza m eg, hogy ilyen rendkívüli helyzetekben, helyzetben lehessen a jegybanktól kölcsönt felvenni, amit aztán a helyzet javulása után a Kincstár természetesen visszafizet a jegybanknak. Ez tehát a 4. ajánlási ponthoz fűzött javaslatom.
