Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 19 (156. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
334 hár om darabot, amiből kettő a törvény esélymegvonó passzusainak törlésére szolgál, egy pedig az alkotmányellenességre hívja fel a figyelmet. Ezek a bizonyos esélymegvonó passzusok a köznevelési törvényben számos helyen, így például a 458. ajánlási pontban is használt Hídprogram törlésére irányulnak, ami a mi meglátásunk szerint egy zsákutcás, szegregált képzés, amely sérti az emberi méltóságot, ami semmi mást nem fog eredményezni, csak azt, hogy fiatalok tömkelegei fognak szakképzettség nélkül az utcára kerül ni és munkanélkülivé válni. A második esélymegvonó módosító javaslatunk a tankötelezettség leszállítása 16 éves korra, ami a mi meglátásunk szerint nem szolgál más célt, mint a spórolás fennkölt célját, amit maga a kormá ny is elismert abban a hatástanulmányban, amit azonban annak készítői letagadtak. Azt gondoljuk, hogy ez méltatlan ehhez a törvényhez, hogy szakképzettség nélküli fiatalok ezrei kerülnek az utcára, ellehetetlenítve azt, hogy a társadalmi felemelkedésben va lahogy helyet kapjanak. Mindannyian egyetértettünk abban, amikor elkezdődött az a gondolkodás, hogy készüljön egy új közoktatási törvény, talán mindannyian egyetértettünk abban, hogy ma Magyarországon a közoktatási törvény leginkább esélymegvonó törvény. N em volt mindegy ebben az országban, hogy ki hová születik, ki milyen családból jön, ki kezdi meg az ország keleti felében a tanulmányait egy pici faluban, vagy ki járhat a II. kerületi elit általános iskolákba. Én bíztam abban, hogy ennek a munkának a sorá n, ha más nem is, de legalább az esélyegyenlőség megteremtése egy fontos cél lesz a kormány szeme előtt. Azonban azt látom, hogy mind a tankötelezettségi kor leszállításával, mind pedig ezeknek a szegregált osztályoknak a fenntartásával , ami, kérem szépe n, nem más, mint az átkos kommunizmus idején a gyogyó - tulajdonképpen ugyanúgy nem változtak az esélyegyenlőségi elvek ebben az országban, és továbbra sem lesz mindegy az, hogy egy gyerek hol kezdi meg a tanulmányait. A harmadik módosító javaslatunk pedig a kötelező hit- vagy erkölcstan kötelezővé tételére irányul, ami a 460. ajánlási pontban szerepel. A mi meglátásunk szerint ez négy alkotmányos elvet is sért, az emberi méltósághoz való jogot, az állam és az egyház különválasztásának lehetőségét, (Közbesz ólások, zaj. - Az elnök csenget.) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az alaptörvénynek a gyermekek védelméről szóló XVI. cikkelyét. Arról már nem is beszélek, hogy egy olyan kormány igyekszik erkölcstanról beszélni a közoktatásban, és ezt t örvényben szabályozni, akik tulajdonképpen végighazudták ennek az egész köznevelési törvénynek a folyamatát. (Közbeszólások a kormánypárti oldalon.) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kérem, támogassák a módosító javaslataimat. (Taps az ellenzék padsorai ban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Balczó Zoltán jobbikos képviselő úrnak, alelnöktársamnak. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívántam hozzászólni, hiszen a záróvitában mód osítókhoz kell csak szólni. Én most nem akarom elmondani, hogy számos pozitívum ellenére miért nem támogatjuk. Kimondottan reagálni szeretnék az elhangzottakra, amit annyiban tekintek tipikus LMPs felszólalásnak, mint az energetika kérdésében a zöldenergi át. Önök elmondják, hogy miért nem jó az atomenergia, a hátránya, veszélye világos, miért nem jó a széntüzelés, miért nem jó a gáztüzelés, csak végül nem tudnak alternatívát mondani, hogy mi lesz helyette. Amikor itt arról van szó, hogy elveszik az esélyt, kérem szépen, mi van akkor, ha valaki a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, vagy rendelkezik, de nem rendelkezik tudással, hogy felvegyék középiskolába? Akkor az miért nem segítség, ha egy olyan programot állítanak elő
