Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - „Civitas Invicta” - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
881 előrenyomuló idegen hadak rendszeres támadásai fokozott veszélyt je lentettek hazánk megmaradására, nemzetünk létére. Az 1532es ostrom idején mártírhalált halt hősök helytállásának és véráldozatának, a katonai túlerővel szemben tanúsított bátor kiállásának köszönhetően nemzetünk fennmaradhatott a történelem zivataros száz adaiban, példát mutatva az eljövendő korok társadalmainak hazaszeretetből, hősiességből. Jurisics Miklós és a mintegy kilencszáz, várban harcoló védő három hétig tartóztatta fel a több százezres török sereget, amelynek 6070 ezres seregteste támadta a váro st és a várat. A körülbelül tizenöt roham után a védők háromezer főt számláló veszteséget okoztak I. Szulejmán szultánnak. A várban harcolók a legkegyetlenebb körülmények, megpróbáltatások között is az utolsó leheletükig harcoltak, a végsőkig kitartottak. A várat nem sikerült bevenni, a török sereg megtépázott tekintéllyel hagyta el Kőszeget, a védők pedig bizonyságot tettek a magyarság vitézi ellenállásáról, a betolakodó hadak elleni hősi védelem történelmi jelentőségéről, nagyságáról. E nagyszerű harci te tt indokolja Kőszeg város leghősiesebb városként történő elismerését, amellyel az Országgyűlés méltó emléket állít az óriási túlerővel szemben folytatott harcokban elhunyt hős katonáknak, valamint a polgári lakosság csatákban mártírhalált halt tagjainak.” Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy szóba is került ezen a mai estén, van nekünk leghűségesebb városunk, Sopron; vagy beszélhetnénk Balassagyarmatról is, ahol a civil lakosságnak köszönhetjük, hogy ma ez a település Magyarországhoz tartozik; de beszélhet nénk akár egy kicsiny faluról, ahol 1920ban a helyi lakosság fegyverrel szavazta meg, hogy Magyarországhoz tartozhassanak a trianoni békediktátum után. Ez a település 2008ban el is nyerte itt az Országgyűlésben a legbátrabb falu címet: Kercaszomorról van szó. Mindenesetre azt szeretném önöktől kérni, ha már ilyen témákat idehozunk, akkor próbáljunk meg valóban - ahogy Szilágyi György képviselőtársam is említette - akként is cselekedni, ahogy az egy magyar embertől elvárható, és amikor cselekednünk kell, a kkor tegyük azt, mert ilyenkor az embernek eszébe jut, hogy hat évvel ezelőtt, amikor Románia EUcsatlakozásáról szavazhatott a tisztelt Ház, bizony nemigen akadt ember a gáton, aki ne szavazta volna meg Románia európai uniós csatlakozását (Dr. Hoppál Péte r: Hogy jön ez ide?) , pedig itt lett volna egy hatalmas lehetőség a székelyföldi autonómia kiharcolásához. Vagy magyarként lehetett volna viselkedni akkor is, amikor lehetőségünk lett volna az alkotmányban rögzíteni a magyar föld védelmét, hogy ebből az or szágból ne legyen Palesztina. És ha pedig Horvátország európai uniós csatlakozásáról beszélünk, akkor pedig tisztelt képviselőtársamnak szeretném figyelmébe ajánlani, hogy bár az MSZP elleni küzdelemben egy platformon tudunk lenni, ebben semmiképpen. Itt é n arra biztatnám a horvátokat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor ne szavazzák meg Horvátország európai uniós csatlakozását, ha meg akarják őrizni a gazdasági függetlenségüket, meg akarják őrizni a nemzeti önrendelkezésüket. És miután Magyarország jelenleg, mondhatjuk, élethalálharcot vív a saját megmaradásáért, én arra biztatnék mindenkit, hogy ne csak szavakban, hanem tettekben képviselje azt, hogy magyar. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megkérdezem, hogy kíváne mé g valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Akkor megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne Pichler Imre úr válaszolni a vitában elhangzottakra. (Pichler Imre László jelzi, hogy igen.) Képviselő úr, öné a szó. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (F idesz) : Köszönöm szépen. Igazán rövid leszek. Először is szeretném megköszönni ezt a pozitív hozzáállást, amit mindegyik frakció részéről, már akik itt vannak, bár tudom, hogy van egy szocialista képviselő is fönt a pulpituson, de ő nem szólt hozzá, tehát akik hozzászóltak képviselőtársaim, azok a mondandójuk kezdetén mind helyeselték, hogy ez a törvénytervezet idekerült. Lehet mondani azt, hogy esetleg nem jó időpontban. Mi ezt hárman eldöntöttük már tavasszal, és ostromoltuk a frakcióvezetőnket, hogy miné l előbb kerüljön ez az ország háza elé. Az a
