Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
882 feszített munka, ami előtt voltunk, vagyunk és leszünk is a következő időszakban, azt eredményezte, hogy most sikerült egy ilyen napot találni, és szerintem ez egy teljesen alkalmas nap. (19.30) Az, hogy ennyien vagyunk itt bent, egy dolog, mindenkinek megvan a saját feladata, és én ezt nem is kérném számon. Az, hogy a módosító javaslattal mit fogunk kezdeni, azt javasolom, hogy egyeztessünk, hiszen ez a Civitas Invicta latin kifejezés egyértelművé teszi azt is, hogy a legyőzhetetlen, hiszen Zrínyit megölték, de nem győzték le, akárhogy is nézem, az egész török hadsereg nyugatra való vonulását okozta ezzel, és tulajdonképpen megvédte a nyugati világot. Én ezt elmondtam különben kint még 2004ben, kint voltam egy p arlamenti küldöttséggel Németországban, de ott nem nagyon akartak emlékezni Szigetvárra, mert megkérdezték, honnan jöttem, és akkor azt mondtam, azért Zrínyiről némiképp talán a történelmi tanulmányaik során tanulhattak önök is, és jó néven vették. Semmi k ioktatás nem volt szándékomban, de Zrínyi neve jól cseng a mai nap is, akár Németországban vagy akár Európa nyugati térfelén is. Tehát én csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy lehetne itt több olyan települést is találni, amelyeknek igen, oda lehetne ítéln i azokkal a jelzőkkel ellátott elismeréseket, hogy a leg, a legesleg, azután a legesleges, ezt lehetne még fokozni. Azt gondolom, hogy aki előbb lép, az kettőt lép, nem beszélve arról, hogy példaképekre tényleg szükségünk van, nemcsak a sportban, nemcsa k kimondottan a kultúrában, hanem ha a hősök között találunk ilyen Zrínyieket, akkor azokat ide kell hozni az ország Házába, és erről szavaznunk kell. Köszönöm még egyszer, hogy ilyen pozitívan álltak hozzá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobb ik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Mai napirendi pontjaink tárg yalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Balczó Zoltán) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője: “Mit ér önöknek a legnagyobb magyar?“ címmel. Megado m a szót a képviselő úrnak, ötperces időkeretben. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirend utáni felszólalásom témája Széchenyi István, a kiváló író, politikus, a XIX. század '20as éveiben megindult reformmoz galom vezetője. Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21én született Bécsben, nagybirtokos arisztokrata családban. Édesapja a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár megalapítója, Széchényi Ferenc, édesanyja Festetics Julianna, a Georgikont létrehozó Festetics György leánya. Korabeli arisztokrata hagyomány alapján először katona volt. Részt vett az utolsó nemesi felkelésben, a győri csatában, majd az azt követő napóleoni háborúkban is, így a lipcsei “népek csatájában“ is. Bejárta Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Görögországot, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot. Az utazásai során látottak arra ösztönözték, hogy igyekezzen megnyerni az arisztokráciát a Nyugattól elmaradott Magyarország fejlesztése céljából. 1822ben angliai mintára honos ította meg Pesten a lóversenyeket, 1825ben létrehozta az Első Lótenyésztő
