Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - „Civitas Invicta” - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
880 Tehát ezért lesz fontos, hogy ne csak magyar kifejezés legyen, az pedig hogy a pontosítás hogyan történjen, én a magam részéről azt gondolom, hogy hasznos lenne, ha az előterjesztő megfontolná a szóhasználatot. Egy a fontos: az üzenete ennek a kérdésnek messzemenőkig mindenki fejében érvényesüljön, és egy irányba hasson . (19.20) Még egy utolsó gondolat: azt hiszem, az lenne a fontos még, hogy ebben a fajta üzenetben megfogalmazódjon az a kérdés is, amit egy pillanat erejéig talán érintett az előterjesztő, és ami elhangzott az ellenzéki képviselők szájából is, hogy itt bi zony nagyon jelentős összefogásra is sor került a várvédőket illetően. Tehát ez a határvidék, ami akkoriban is a nemzetiségek békés egymás mellett élésének helyszíne volt, akkor még az ország közepének számított, persze aztán az 1526os és 1541es török me gszállást követően és a magyar trónutódlás, a Habsburgkirályság ország északi részébe törekvése nyomán, a három részre szakadt ország időszakában már nem mondhattuk az ország közepének, de akkor is a nemzetiségek egymás mellett élésének békés helyszíne vo lt. Baranya ma is ez a helyszín, európai modell, úgyhogy fontos, hogy megörökítsük ebben az üzenetben azt is, hogy az akkori várvédőkhöz csatlakozott a korabeli környékbeli települések horvát lakossága is. Szigetvár környékén, Pichler Imre szigetvári fides zes képviselőtársunk körzetében ma is vannak szinte tiszta, önmagukat horvát nemzetiségűnek valló falvak. Ez a szép örökség ma is jelen van Baranyában, ezt a szép örökséget ma is magukénak vallják az ott élő emberek, hogy volt olyan ügy, az országunk védel me, az összefogás, amiért együtt tudtunk működni. Ezt vallják ma a baranyai horvátok, ezt vallják ma a baranyai magyarok, és ezt vallják ma a baranyai németek. Ennek az üzenete nyomán nyílt lehetőség arra - hiszem , hogy az idei évben, 2011ben, Magyarors zág európai uniós elnöksége idején a magyar kormány kiemelt erővel és kiemelt hangsúllyal küzdjön Horvátország európai uniós csatlakozásáért. Ebben a sikerben, amit elért az uniós elnökségünk, azt hiszem, egy picit benne van a szigeti hősök összefogása, am ely napra pontosan talán negyven évvel a tragikus 1526os mohácsi vereség után következett be. Nagyon szükségünk volt akkor is, negyven év elteltével erre a példára, és szükségünk van most is, egy most, a XX. században elszenvedett negyven év után a hősies kiállásra emlékezni. Kérem, hogy ezzel a lelkülettel, segítő szándékú indítványaik hozzáadásával közösen szavazzuk meg majd ezt a törvényt. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője. FERENCZI GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Van egy nagy élmény ezen az estén, hiszen mondhatni, hogy ezekkel a nemzeti érzelmű előterjesztésekkel lényegében kiűztük az MSZPt a Magyar O rszággyűlésből. (Derültség.) De félek attól, hogy nem elég csak magyarul beszélni és sok esetben nagyokat mondani, ha az ember nem akként él és nem akként cselekszik. Nekem mindig, ha ilyen gondolatok merülnek fel vagy ilyen témák kerülnek a tisztelt Ház e lé, az jut eszembe, amit Tamási Áron mondott, hogy aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. Ugyanis egyrészt elég szubjektív kategóriának tartom azt, hogy bár nagyon szép gondolatokat hallottunk Pichler képviselőtársunktól, és természetesen mindenbe n egyetértünk, ami elhangzott, de nagyon szubjektív kategóriának tartom, hogy miért éppen Szigetvárt nevezzük a leghősiesebb vagy a legbevehetetlenebb városnak, hiszen Magyarországon olyan sok településről elmondhatjuk azt, hogy megvívták a harcukat, és él etüket adták az ott élő lakosok ezért hazáért. Baráth Zsolt képviselőtársammal ezért arra gondoltunk, miért ne kaphatná meg például Kőszeg városa is ezt a megtisztelő címet, a leghősiesebb város címet, és el is készítettünk egy idevonatkozó beadványt, amel ynek az indoklását, ha megengedik, felolvasom: “Kőszeg hős védői, akiknek túlnyomó többsége fegyverforgatáshoz kevésbé értő paraszt és polgár volt, olyan korban védték várukat, amelyben az
