Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 14 (154. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
7536 tiltják, hiszen nem lehet egyszerre az államot is képviselni és az állammal szemben vétő embert is képviselni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sán dor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szakács Imre képviselő úr felszólalása következik, Fidesz. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A 43. és a 46. ajánláshoz szeretnék majd hozzászólni, de mielőt t ezt megtenném, azért az elmúlt bő másfél óra vitájára néha, azt gondolom, érdemes egyegy általánosabb reagálást is tenni. Egyrészt szeretném önöknek még egyszer az általános vita után újra az emlékezetükbe idézni, hogy a társadalom szempontjából, az ors zág lakói szempontjából egy nagyon kényes kérdés van az Országgyűlés asztalán. Jelen pillanatban 386 képviselőt, a 2014. évi választások után, májustól pedig 199 képviselőt érint ez a törvényjavaslat, amelyről most tárgyalunk, tehát aránylag egy picike kis közösséget, ugyanakkor ez 10 millió embert talán jobban érint, mint azok a nagyobb horderejű, az Európai Unióval vagy az ország védelmi képességével kapcsolatos kérdések, tehát erre nagy a figyelem. Ugyanakkor azt is szeretném mondani, hogy a törvényjavas lat érdekessége vagy a pikánssága abban is megnyilvánul, hogy az országban azért kevesen vannak, akik saját maguk meghatározhatják a bérüket. Talán a vállalkozói szférában a tulajdonos vagy az ügyvezető, aki egyben tulajdonos is, teheti ezt meg, de van egy lényeges különbség, nevezetesen, ott a vállalkozás vagyonából, a vállalkozás bevételeiből, úgymond a saját vagyonából határozhatja ezt meg, viszont az országgyűlési képviselők esetében az adófizetők pénzéből, tehát közpénzből történik mindez. Nos, ezek fi gyelembevételével kérem, a következő hozzászólásokban valahol ezt is vegyék figyelembe. A két említett ajánlást Vitányi István képviselőtársammal nyújtottuk be, de a korszerű technika, a szövegszerkesztés világának az előnyeit élvezve, ennek hátrányai is v annak. Az indokolásban eléggé szűkszavúan csak annyi van, hogy időt kell adni, vagy a bevezetésre való felkészülésre javasoljuk, hogy az eredeti, Lázár János és képviselőtársai által benyújtott határidőt - 2012. szeptember 1jét jelöli - tegyük 2013 január jára. A bulvársajtóban megjelentek olyan vélekedések, hogy lám, lám, itt a képviselők egy része vagy akik ezt a módosítást benyújtották, már 4 hónappal hosszabb ideig akarják a nagyon magas juttatásokat kézhez venni. Csak zárójelben jegyzem meg, előtte szi ntén ez a bulvársajtó heteken át, amióta megjelent a parlament honlapján, hogy Lázár János és képviselőtársai benyújtják ezt a módosító javaslatot, azt mondták, hogy a képviselők fel akarják emelni a fizetésüket, itt pedig kiderült, hogy még 4 hónapig a ma gasabb fizetést akarják zsebre tenni. Tehát csak jelzem, ebből is látszik, hogyan forgatja ki a sajtó a tényeket. Alapvetően Lázár János és képviselőtársai eredeti javaslata tehát csökkentené a képviselők tiszteletdíját, de ennél fontosabb, hogy átláthatób bá és ellenőrizhetőbbé teszi, kiszűrve azokat az esetleges joghézagokat vagy kiskapukat, amelyeket itt a korábbi időszakban vagy akár most is a képviselők szándékosan, tudatlanságból vagy véletlenül, de kihasználtak. A javaslatunk tehát, amelyet Vitányi Is tvánnal nyújtottunk be, és a hatálybalépésre a 2013. január 1jét teszi, a szövegszerkesztőben az én hibám okán nem egy előző törvényjavaslat benyújtásához kapcsolódó indokolás került be, ami azt jelentené, hogy az adóévhez igazítanánk a bevezetését. Önök is tudják, hogy a jelenlegi rendszerben több csatornán, több jogszabályhoz tartozó módon kapjuk a jövedelmünket. Van olyan, ami kvázi a köznyelvben fizetésként jelenik meg, ez után járuléklevonás történik, tehát az egészségbiztosítást és a nyugdíjjárulékot fizetjük, és vannak olyan részei, amelyek a költségtérítés kategóriába tartoznak, ahol a 2008. évi módosítás óta gyakorlatilag vagy számlával igazoltan számolhat el a képviselő, vagy a másik javaslat szerint választhatja, hogy az így kapott jövedelem 10 s zázaléka költségátalányként jelenik meg, a 90 százalék után pedig az adózás szabályai szerint, tehát mintha kvázi jövedelem lenne, szabályozzák le.
