Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
7297 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Ipkovich Györgyn ek, az MSZP képviselőjének. DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mint az sejthető volt, hozzászólok a vitához. Az igazság az, hogy nem annyira politikai gondjaim voltak nekem ezzel az előterjesztéssel, hanem mint praktizáló jogás z sérelmeztem azt, hogy egy közbeszerzési törvény, amelyet nem olyan régen fogadott a tisztelt Ház, rögtön tíz teleírt oldalú módosításra szorul. Azért emlékeztetném önöket, hogy nem csak a politikának, azért a gazdaságnak is üzenünk mi a törvényhozással. Aki látott már közelről közbeszerzési vitákat, az tudja, hogy egyegy módosításon, egyegy tévedésen milliók, tízmilliók sorsa múlik, úgyhogy ez nem gyermekjáték. Én nagyon szépen kérem a tisztelt képviselőtársaimat, és főleg a kormányzati frakciót, hogy a törvényhozás során gondoljuk meg inkább közösen háromszornégyszer a dolgokat, ne pedig egy ilyen jelentős törvény, mint a közbeszerzési törvény tízoldalas módosítására szoruljunk rá bizonyos át nem gondolt jogi szabályozások miatt. De nem is emiatt kérte m szót. Ami miatt szót kértem a bizottságban is, és nem igazán kaptam választ, biztos az én tudatlanságom az oka, hogy én nem tudom, hogy miről van szó: az alapelőterjesztéssel, az egységes javaslattal, a T/4986/15. számú javaslat 7. pontjában írtakkal ka pcsolatban tettem fel szakmai kérdést. Ez pedig nem szól másról, mint a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról, ez a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló melléklet, az úgynevezet t 7. melléklet. Annyit kérdeztem, hogy a várhatóan szaporodó, elektromos meghajtású autók tekintetében az értékesített elektromos áram, amit közlekedésre használnak fel, üzemanyagnak minősül, vagy nem minősül üzemanyagnak. Ha üzemanyagnak minősül, akkor a jelen törvény a felhasználás módjához köti a kedvezményeket, vagy az elektromos energia előállításának a módjához? Hogy egyszerű legyek: lehet oxigénzabáló hőerőműben előállítani elektromos energiát, meg napkollektorral is előállítani. Ezeket a kérdéseket tettem fel ahhoz, hogy megszavazzam vagy ne szavazzam meg az előterjesztést, és legnagyobb sajnálatomra nem kaptam választ a feltett kérdésekre. (17.50) Azt a választ kaptam, hogy majd írásban tájékoztatnak engem ezekről a problémákról. Sajnálattal közlöm a tisztelt Házzal, hogy ez a tájékoztatás a mai napig nem történt meg. Ezért továbbra is dilemmáim vannak a tekintetben, hogy megszavazzam ezt az előterjesztést, vagy ne szavazzam meg. Kérem a kormányt, hogy segítsen ebben a dilemmában. Köszönöm szé pen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. Államtitkár úr, öné a szó. (Dr. Fónagy János: Zárszó.) Igen, ez egyben zárszó, válasz a vitában elhangzottakra. Természetesen zárszó. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr, igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, ahogy Ipkovich képviselő úr mondta, az alkotmányügyi bizottság ülésén kérdésként merült fel az üzemanyagforgalmazó definíciója. Az üzemanyagforgalmazó fogalmát a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibo csátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény határozza meg a következők szerint: “1. § 18. pontja: üzemanyagforgalmazó a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény szerint a) az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, ideértve az üzemanyagot a jövedéki törvény szerinti szabad
