Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
7262 egy nagy bökkenő van itt mindösszesen, hogy Európa legjobb koponyái ma lázasan éppen azon gondolkodnak, hogy milyen is lesz a XXI. század. Egy dolgot biztosan tudok mondani önöknek a XXI. századról, habár ennek a bonyolult kérdésnek jó néhány részlete még hosszú ideig homályban marad majd, de amit biztosan mondhatok, az a következő: Kínában az aktivitási ráta, tehát a munkaképe s emberek munkába állt hányada 85 százalék, az Egyesült Államokban 75 százalék, Európában 65 százalék, Magyarországon pedig 55 százalék. Egy dolog biztos, nem Kína, nem az Egyesült Államok és nem Európa fog leszállni a következő időszakban az 55 százalékos szintre. Ezt biztosan tudjuk mondani a XXI. századról. Ezért nekünk olyan törvényeket kell alkotnunk, nem egyet, hanem sok, egy egységes rendszert alkotó törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország először elérje az európai foglalkoztatási átlagot, aktivitási átlagot, utána pedig meghaladja azt, mert mi úgy látjuk a XXI. századot, hogy akkor tudunk Európában versenyképesek lenni, sőt, Európa egyik vagy legversenyképesebb gazdaságát fölépíteni Magyarországon, ha az aktivitási rátánk érzékelhetően maga sabb lesz, mint az európai. Tehát a 65 százalék fölé kell menni, és ildomos lenne megközelíteni az amerikai arányokat. Üdvözlöm azokat a hozzászólásokat, amelyek nemcsak a kormánypártok képviselőitől, hanem ellenzéki képviselőktől is elhangzottak, illetve hozzászólásaikban is megfogalmazódtak, miszerint a most hatályban lévő munkatörvénykönyv sem jó. Valóban számos rossz szabályt tartalmaz. Örülök, hogy ebben van egyetértés. Örülök, hogy abban is van egyetértés, ha jól értettem az ellenzéki képviselőket, le gyen szó baloldali vagy jobboldali képviselőkről, mintha elfogadnák, hogy Magyarországon is egy munkaalapú társadalmat kell építeni, és úgy éreztem, abban is egyetértés van, hogy mindannyian azt szeretnénk, hogy az emberek tisztességes munkáért tisztessége s bért kapjanak. Ahol véleménykülönbség látszik kibontakozni közöttünk és önök között, az a munkásvédelem kérdése. (15.30) Ugyanis szerintem tévedés felelősségre vonni akár a kormányzati politikát, akár a munkatörvénykönyvet azért, ha jól értem, akkor önök által is el, illetve beismert tényért, hogy Magyarországon ma a szakszervezetek nem képesek megvédeni a munkavállalókat. Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy Magyarországon elfogadhatatlan mértékű kiszolgáltatottsága van a munkavállalóknak. A d olog tehát úgy áll, hogy Magyarországon meg kell oldani a munkásvédelem kérdését. És minden tiszteletem a szakszervezeti vezetőké meg azoké az aktivistáké, akik ezt megpróbálják megtenni, de én úgy látom, hogy a magyarországi helyzetben, amelyben vagyunk, a mögöttünk lévő történelmi tapasztalattal egyetemben, a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megoldják a munkásvédelem kérdését. Ezért a mi fölfogásunk szerint és az én személyes fölfogásom szerint is a munkásvédelem első számú felelőse a kor mány. (Taps a kormánypártok soraiban.) És ezért mindent meg fogunk tenni (Lukács Zoltán: Szegény munkások! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Mussolini! - Az elnök csenget.) annak érdekében, hogy a kormány képes is legyen arra, hogy eleget tegyen, érvényt sze rezzen ennek a szándékának. Meg kell mondanom önöknek, hogy a munkásvédelem ügyében a mostani munka törvénykönyve egyáltalán nem segíti a kormányt. Ha jól értettem, itt is hangoztak el olyan hozzászólások ellenzéki oldalról, hogy a m ostani munkatörvénykönyv rossz, mert látszatvédelmet ad csak a munkásoknak. Ez így van. Ha nem csak látszatvédelmet adna, akkor nem lennének az emberek kiszolgáltatottak a munkahelyeiken. De csak látszatvédelmet ad, ezért egy más munkatörvénykönyvrendszer t kell létrehozni, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném leszögezni, hogy a kormány, bár megfontoltuk Ertsey Katalin hozzászólását több alkalommal is, továbbra is úgy gondolja, hogy a részmunkaidő igenis segíti a családokat. Lehet, hogy önmagában a részmunkaidős lehetőség nem elegendő ahhoz, hogy a
