Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
7258 Éppen ez ért azt kérem önöktől és személy szerint miniszterelnök úrtól is, hogy ezt a törvénykönyvet ne fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra Gúr Nándor képviselő ú r következik. Parancsoljon, képviselő úr! GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 82., a 189., a 268. és a 712. ajánlási pontokat érinteném. Amiért újólag szót kértem, annak a hátterében… (Jelzésre:) Köszönöm szé pen, miniszterelnök úr. Talán így jobb? Amiért szót kértem, annak hátterében pont az van, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr itt ül a teremben, és nem lenne nyugodt a lelkem, hogyha azokat a mondatokat, gondolatokat nem fogalmaznám meg, amelyekkel a minis zterelnök úr figyelmét is szeretném felhívni ennek a törvénynek az elfogadása kapcsán, amikkel szembe kell nézni. Miniszterelnök Úr! Önnek mondom elsődlegesen, mert a frakciója felé a törvény vitája kapcsán már többször megfogalmaztam ezeket a gondolatokat , de nyilván nekünk nem volt módunk ebben konzultálni. Valószínű, az ön számára is teljesen világos és egyértelmű az, hogy a munka világában a munkaadók és a munkavállalók nem azonos pozícióval rendelkező felek. Bárhonnan kezdjük közelíteni a kérdést, csűr jükcsavarjuk a szót, a munkaadók pozicionális feltételei jobbak, mint a munkavállalóké. A munkaadók azok, akik “diktálnak”, a munkavállalók azok, akiknek el kell fogadni bizonyos értelemben a feltételeket, és természetesen a megfelelő javadalmazás fejében meg kell felelni a munkaadói elvárásoknak. Annak idején, amikor az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése megtörtént, és helyette a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot életre hívták, akkor felhívtuk a figyelmüket arra, hogy nem jó az, hogyha a munka világát érintően nincs valós, tripartit alapú érdekegyeztetés, nem jó, mert utána egy elfogadott törvény kapcsán olyan helyzetekkel kell majd szembenézni, ami kellemetlenséget, bonyodalmat, nehézséget okoz az aktuális kormányok számára. Ugyanúgy nem jó az, amikor, mondjuk, a sztrájktörvényt egy éjszaka leple alatt fogadják el, módosítják, és annak látható módon vannak negatív jelei, miniszterelnök úr. Szeretném jelezni önnek, hogy ha nem csalnak meg az ismereteim, akkor épp a mai napon a Gemenc Volánh oz tartozó alvállalkozók egy adott köre negyven gépjárművet kellett volna hogy elindítson útjára, ehelyett hármat indított el, egyszerűen azért, mert a bérek kifizetésével gondok vannak, a szakszervezeti díjak átutalásai megtörténnek, de nem jutnak el oda, ahova el kellene jutni, és nincs legális sztrájklehetősége a munkavállalóknak. Magyarul, olyan utakat kezdenek el járni öntevékeny módon az emberek, amely spontán folyamatok kialakulásához vezet. Nem jó az, hogyha a munka világát érintően hasonló folyamat ok indulnak el. Épp ezért arra szeretném a figyelmét orientálni miniszterelnök úrnak, hogy most már van egy közel féléves tapasztalás, lehet, hogy érdemes lenne felülgondolni, átgondolni az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetésével kapcsolatos történ éseket, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között olyaténképpeni ügyek rendezhetőségének a terepét megadni, ami arról szól, hogy a munka világát érintő kérdésekben egyeztetések legyenek, és a kormány ne vonuljon ki ezekből az ügyekből, mert m a beszélgethetnek egymással a munkaadók és a munkavállalók képviselői, de a kormány nélkül, és a kormány dönt a fejük fölött. Azt gondolom, miniszterelnök úr, hogy ezek a kérdések szerintem kellő fontossággal bírnak, valószínű, majd a témával foglalkozó ál lamtitkárai, miniszterei fognak erre odafigyelni, mert látom, miniszterelnök úr, hogy nagyon nem izgatja fel mindaz, amit én ezzel kapcsolatban mondok. Sajnálom, mert ez azt mutatja a számomra, hogy az a nagyjából 3 millió ember, aki a munka
