Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
7256 Ha egy picit visszapillantunk, és nyilvánvalóan itt a módosító javaslatok közötti nézeteltérések is valahol egy történelmi háttér rel bírnak: valamikor a nyolcvanas évek tájékán az európai munkabéke és az európai jóléti államok kifejlődése között egy nagyon szoros összefüggés volt, mondhatni, egyféle konszenzuális állapotokat találtunk a kontinensen. Később, amikor világszerte, de Eu rópában is megindult az a neoliberális kurzus, amelynek hatása alól sajnos Magyarország sem tudta kivonni magát, bizony akkor ezek a korábbi konszenzuális ügyek fölborultak, és igazából egyféle versenyelvű állapotok alakultak ki mindenütt, és ennek azért m ár akkor is a munkavállalók itták meg bizonyos fokig a levét. Ennek a neoliberális kurzusnak az volt a lényege, hogy eleresztették a gyeplőt, gyakorlatilag kitalálták a flexicurity kicsit álságos kifejezést, azaz nem nagyon folytak bele a társadalmi erők a z egyébként többékevésbé szárnyaló gazdaságok életébe. A válság bekövetkeztével viszont a kormányok, a jobboldali kormányok, és ez Magyarországon sincsen másképpen, a korábban bedobott gyeplőhöz képest ugyanennek a gyeplőnek a durva, brutális visszarántás ához folyamodtak, amiben szemmel láthatólag a kontinensen mindenütt, így Magyarországon is a jobboldali kormányok kedvenc módszertanát látjuk megvalósulni, ez pedig a megszorítások, a megszorítások és a megszorítások politikája. Persze, nem így indult a je lenlegi kormány, hiszen mindazon ígéreteket, amelyek számára közbizalmat adtak, teljes mértékig figyelmen kívül hagyva, az embereket, a dolgozó embereket megkerülve, szó szerint hátba támadta a magyar munkavállalókat. A válságból való kilábalás egyébként b aloldali filozófiái szerint a növekedésre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a növekedéshez viszont elengedhetetlen a partnerek közötti munkabéke, azaz a kormány akkor járt volna el helyesen, ha nem csupán néhány kiválasztott és számára tetsző szervezettel v agy személlyel konzultál, hanem szinte az utolsó szál emberig kereste volna azokat, akiket még nem kérdezett meg, hogy őket is megkérdezze, hiszen a növekedés elképzelhetetlen rendezett munkaügyi viszonyok nélkül. Ha mind a munkavállaló, sőt, bizonyos mért ékig még ezen törvény szerint a munkaadó is számtalan ponton elégedetlenkedik, abból egészen bizonyosan nem lesz gazdasági növekedés. Szeretnék csatlakozni azokhoz az érvekhez, amelyek egyébként külön kitértek a nők foglalkoztatására. Ha végignézzük az eur ópai példákat, azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol egyébként a nők foglalkoztatása számára az összes ismert és lehetséges kedvezményt, segítséget, előnyt megadták, ott egyfelől magas a foglalkoztatottság, magas a gazdasági növekedés, és magas a c saládokra jutó gyermekszám. Ilyen ország például Norvégia, és talán azt hiszem, az ő példájukat lett volna a legcélszerűbb tanulmányozni Magyarország számára is, amikor munkatörvénykönyvet fabrikál. Mindent egybevéve azt látjuk, elnök úr, és azért is nem t udjuk elfogadni ezeket a legutóbbi javaslatokat, de magát a munka törvénykönyvét sem, mert egy jobboldali kormány valójában most, mint elefánt a porcelánboltban, megpróbált baloldali vívmányok erdejében eligazodni, azaz a munka világában. Sajnos, nem siker ült. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr következik rendes felszólalásra. Parancsoljon! (Folyamatos zaj.) DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Tiszte lt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Alapvetően a 20. ajánlási számhoz, illetve a Kaufer Virág és Ertsey Katalin képviselőtársnők által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni, de az az igazság, hogy Kara képviselő úr hozzászólása erőteljesen megihlet ett. Ön azt mondja, ami tulajdonképpen a filozófiája is ennek a törvénytervezetnek, a kizsákmányolás törvénytervezetének, hogy például a kauciót is és sok minden mást is önök a munkáltató és a munkavállaló megállapodására kívánnak bízni.
