Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
6630 nemzetközi könyvvizsgálótól, több nemzetközi adótanácsadó ismerősömtől tudom azt, hogy teljesen reménytelen helyzetben van jelenleg az adóhivatal, hogyha megpróbálja ezeknek a társaságoknak a magyarországi adófizetését maximalizálni, megpróbálja a transzferárazást átláthatóvá tenni. Annak érdekében, hogy ez ügyben ezen a területen változzon valami, azt szeretném kérni a ko rmánytól, hogy kellő szakmai standardok kidolgozásával, kellő innovatív gondolkodással lépjen fel az Európai Unióban Magyarország védelmében, lépjen fel annak érdekében, hogy ezek a tőkemozgások átláthatóak legyenek, a nemzeti össztermékünk gyarapodását sz olgálják, és lehetőség szerint minél előbb kerüljenek ezek az intézkedések végrehajtásra. Amit ki szeretnék hangsúlyozni: az Európai Unión belül nemcsak az áruk és szolgáltatások áramolhatnak szabadon, hanem maga a tőke is. (19.10) A tőkemozgások ellenőrzé se a jelenleg előttünk fekvő alapokon keresztül is meg kell hogy valósuljon, mert ha ezekkel az eszközökkel, ezekkel a lehetőségekkel nem élünk csak azért, mert Magyarország alacsonyabb pénzügyi kultúrával, kevésbé fejlett hagyományokkal rendelkezik, mint mondjuk, a nyugateurópai versenytársai, akkor a továbbiakban elesünk attól a lehetőségtől, hogy ezek a társaságok Magyarországot tekintsék profitcentrumuknak, és itt járuljanak hozzá a nemzetgazdaság működéséhez az adóbefizetéseik révén. Nagyon fontosnak tartom azt elmondani, hogy amikor a rendeletalkotási jogkörről, ezek európai egységesítéséről beszélünk, akkor szeretnék utalni arra, hogy amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény vitája zajlott, ezzel az előterjesztéssel összefügg ésben 24 módosító javaslatot nyújtottam be én magam, nem kis részben a rendeletalkotási jogkör kérdésében, a helyszíni eljárások kérdésében, a szankciórendszer kérdésében, illetve abban, hogy lehetőség szerint a felügyelet végezze nemzetközi összehasonlító adatok birtokában a tevékenységét; egyetlen ilyen adat, egyetlen ilyen tény nem érdemelt megfontolást. Amit kezdeményezünk ezzel kapcsolatban, hogy amikor ennek a törvénynek a hatálybalépése megtörténik, lehetőség szerint a magyar oldal olyan módon járjon el ezen a területen, hogy a rendeletalkotási jogkörön belül mindenképpen egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat folyjon le, hiszen ezek az összehasonlító adatok adhatnak alkalmat arra, hogy a gazdaságpolitika irányítói a magyar tőkepiaci helyzetet, a mag yar emberek hitelintézeteknek történő kiszolgáltatottságát, a tőkealapoknak történő kiszolgáltatottságát csökkentsék. Utolsó gondolatként néhány mondat még a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről, illetve a bíróságok által a magyar állampolgárokkal szemben al kalmazott intézkedésekre vonatkozó adatcserékről. Önmagában azzal természetesen egyetértünk, hogy ha egy bűnügyiadatcsereintézmény létrejön Európán belül, ezeknek a megerősítését, kiterjesztését a közelmúltban már figyelemmel kísérhettük különböző törvény i előterjesztésekben, attól azonban óvnék, hogy ezeket a felmerülő igényeket a célhoz kötöttség nélkül elégítsük ki. Ami jelenleg előttünk fekszik, az nem kevesebb, mint az, hogy a magyar állampolgárok rendészeti és biometrikus adatait szabadon továbbíthat ják az Európai Unióba, nagyon sokszor úgy, hogy nem garantált a célhoz kötöttség elve. Csak utalni szeretnék arra, képviselőtársaim, hogy amiről a WikiLeaksbotrány magyarországi vonatkozásai szóltak, az nem kevesebb, mint az, hogy az Egyesült Államok akár titkosszolgálati eszközökkel, a diplomatái révén is szerezze meg magyar közéleti személyiségek, politikusok biometrikus azonosító jegyeit. Most jelenleg egy olyan törvényjavaslat fekszik itt előttünk, amely ezeknek az adatoknak az Európai Unió felé történ ő kiszolgáltatására vonatkozóan nem nyújt meggyőződésem szerint elegendő adatvédelmi és nemzetvédelmi garanciát, nemzetbiztonsági szempontból is egyértelműen aggályosnak tekinthető. Kérem a kormány képviselőit, hogy azt a szakmai aprómunkát, amit már nem t örvényjavaslat szintjén, hanem rendeletalkotási jogkörén belül a kormányzat maga képes elvégezni, végezze el, és adjon nekünk számot arról, amikor ennek a törvényjavaslatnak a részletes vitájára sor kerül és
