Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
6631 feltesszük az erre vonatkozó kérdéseinket, hogy milyen megnyugtató megoldást tud felmutatni a kormány ezen a területen. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoport ja jelezte, hogy álláspontjukat a vita későbbi szakaszában ismertetik majd. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Következnek a nyomógombbal bejelentkezett felszólalások. Elsőnek Horváth János képviselő úrnak adok szót a Fideszképviselőcsoport ból. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm az alkalmat. Azért kívánok hozzáadni néhány gondolatot ehhez a témához, mert lehetőség nyílik számunkra újra meggondolni, hogy manapság, az utóbbi években ebben a z országban, Magyarországon, de szinte a világon milyen sok figyelem irányítódik a pénzre, a monetáris, a fiskális befektetésekre vagy különböző néven nevezhetjük ezt a madarat, összehasonlítva a termeléssel, a termékek előállításának a gondjával. Üdvözlöm a nemzetgazdasági miniszter igyekezetét, hogy az Országgyűléshez hozza ezt a témát. Azért is jó ez így, mert én remélhetem ettől, hogy ezeket a pénzügyi, befektetési, fiskális dolgokat átgondoljuk és túljutunk rajta, és tényleg rátérhet a Magyar Országgyű lés is a fő témára, arra, hogy a termelés, a termékek hogyan állítódnak elő. Persze, hogy kell ehhez az a pénz nevezetű valami, a pénz úgy, mint csereeszköz, a pénz úgy, mint befektetési jelzések eszköze, és így tovább. Mégis az, hogy manapság, de mondhato m, hogy az utóbbi évtizedben ebben az országban és szerte a világon a figyelem áttolódott a termékek megtermelésének - ez lehet fizikai vagy lehet szolgáltatás is - a gondjairól a pénzzel való, befektetéssel való gondolkodásra. Persze, hogy a pénzoldal fel ügyeletének az erősítése szükséges. Persze, hogy a pénzpiacok tisztázása kívánatos. De ha valahogy ezt összefüggésben nézzük, az egész nemzetgazdaság tekintetében, a közgazdaságtudományban, a gazdaságpolitikában ismerős eszköz az a makroökonómiai táblázat , hogy az egyik oldalon van a termék, a másik oldalon a pénz. És hogy mennyit foglalkozunk ezzel manapság, ha megnézzük az irodalmat, a közgazdasági irodalmat, a gazdaságpolitikai irodalmat, akkor a pénzzel, tehát mondjuk, most a befektetésialapkezelésről szól ez a törvényhozás, olyan sokkal több figyelem szentelődik rá, hogy az arányok eltolódtak. Egy példázatot mondhatunk erre. Ha megnézzük a szakirodalmat, ma sokkal nagyobb hányada szól erről a témáról. Vagy ha megnézzük a magyar közgazdaságtudományt v agy akár a világban, a doktori disszertációk, amelyek íródnak a termelésről vagy a fiskális dolgokról, jelentős mértékben a világ a pénzről beszél, a pénzről hozunk törvényeket, az újságcikkek erről szólnak, szóval a pénzszféráról, amire utalok. (19.20) Mé g világosabbá válik talán ez, tisztelt Ház, ha úgy gondolkozunk, hogy a termelőeszközökre mennyi figyelem szentelődik, összehasonlítva ezzel a pénz- fiskális dologgal. Gondoljunk a termelőeszközökre: föld, munka, tőke és - hogy nevezzük a harmadikat? – vál lalkozás, ezekre a termelőeszközökre. És ezeknek a megértésére, a finomítására, az optimális összeállására, az optimális propocionálja, ahogy összeáll. Mert akkor észrevennénk azt, ami Magyarországon a fő baj, hogy magunk mögött maradtunk, messze a potenci álunk mögött, s nem azért, mert nem beszélünk eleget a pénzről, hanem azért, mert nem beszélünk eleget a termelésről. 1 millió hektár fölötti jó termőföld nincs megmunkálva, jelenti a földművelésügyi miniszter, pont azokon a területeken, ahol a munkanélkül iség 2030 százalék. Tehát ott a föld, ott az ember. Árpád apánk ezért hozott ide bennünket, vagy másképpen dramatizálhatnám. Valahogy nem állnak össze ezek a termelőeszközök.
