Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
6629 transzparens, hanem minden esetben a tulajdonosi kör is, és a tulajdonosi körnél lehetőleg lássunk tisztán a sz ándékokat illetően is. Képviselőtársaim itt említették nemrég a különböző alaptípusokat, tőke- és hozamgarantált alapokat. Én ezzel kapcsolatban szeretnék egykét innovatív gondolattal hozzájárulni a kollektív befektetési formák kormányzati terveihez. Elős zör is azonosítsunk egy nagyon fontos problémát, ami Magyarországon megjelent, és nem született a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben erre még érdemi válasz. Ez az, hogy egyes ágazatokban, egyes hosszú megtérülésű, nagy tőkeigényű ágazatokban nem jele nt meg magyar tőke. Ennek nem kis részben az volt az oka, hogy a magyar nagyvállalkozói kör, amely például egy nagy energetikai beruházást képes lett volna végrehajtani, vagy nem alakult ki, vagy pedig régen elköltöztette a profitcentrumát külföldre, és je lentős részben ott egy kedvezőbb beruházási környezetben tevékenykedett. Ennek a következménye az lett, hogy a hazai nagybefektetők vagy befektetési alapok híján különböző multinacionális társaságok hatoltak be olyan, a nyugati érdekszférában stratégiai cé gekként számon tartott ágazatokba, mint például az energetika, a különböző közműcégek kérdése; ezek kiváltását meg lehetne oldani saját nemzeti hatáskörben is. A javaslatunk lényege ezzel kapcsolatban az volna, hogy ha most valaki felnyitja a Pénzügyi Szer vezetek Állami Felügyelete honlapját, megnézi a hazai hitelintézeti szektor adatait, akkor látható, hogy közel 20 ezer milliárd forint az az összeg, amit hitelként a bankok Magyarországon kihelyeztek, nagyjából ennek megfelelő az az összeg, amit bankbetétk ént elhelyeztek Magyarországon magánemberek és vállalkozások, elsősorban magánemberek. Mi azt javasoljuk a kormány részére, hogy olyan kollektív befektetési formákat vezessen be a piacra, amelyek vagy tőkevédettek, vagy hozamvédettek, egyes esetekben ez má r nyilván megegyezés és szakmai tárgyalások kérdése, de mindenképpen legyenek alkalmasak arra, hogy az egyes stratégiai ágazatok tőkeigényét ezeknek a befektetési formáknak a bevezetésével elégítse ki a kormányzat. Ne szoruljunk rá külső tőkeimportra akkor , hogyha egyébként ez az adott tőkenagyság a hazai forrásokon belül is rendelkezésre áll, ám egy illikvid bankbetét formájában alacsony hozamszinttel, nagyon sokszor a reálhozamot nélkülöző hozamszinttel működik, parkol, és nem pörgeti a magyar gazdaságot. Ezzel a megoldással lehetne azt elérni, csak egy példát hozva, hogy a Paksi Atomerőmű új blokkját a magyar kisbefektetők egy tőkevédett alap formájában finanszírozzák meg. Ezzel a befektetéssel lehetne azt elérni, hogy a megújuló energiákra irányuló új eu rópai uniós tagságból fakadó kötelezettségnek eleget tevő beruházások megvalósuljanak, és akkor nem szorulnánk rá arra, hogy különböző energetikai multik, mondván, hogy Magyarországon nincs pénz, nincs szándék, nincs elég tőke ahhoz, hogy ezek a beruházáso k megvalósuljanak, ezzel megakadályozhatnánk, hogy egyes energetikai multik, közműcégek stratégiai ágazatokba úgy ruházzanak be, hogy a magyar emberek ebből a pénzből, ebből a tőkebefektetési lehetőségből kiszorulnak, és Magyarországon ezekben az ágazatokb an csak a munkajövedelmek maradnak meg, az a tőkejövedelem, amelyeket ezekben az ágazatokban hosszú távon lehet realizálni, az pedig a profittranszfer formájában az eddigieknek megfelelően elhagyja Magyarországot. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt tudatosí tsuk, ugyanis, ha sikerül a magyar bankbetéteseket rávenni arra, hogy egy tőke- vagy hozamgarantált alapba fektessenek be, és ez a későbbiekben számukra garanciát jelent arra, hogy a befektetés jól működik, pénzt képes termelni a befektetők részére, akkor meggyőződésem az, hogy a magyar gazdaság jelentős finanszírozási éhsége nagyban csillapítható. Amit el szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatnál az előrelépést abban az irányban látom, hogy bár a számviteli elvek Eu rópában egységesültek, arra vonatkozóan még mindig nincs számunkra megnyugtató gyakorlat, hogy az adózás, a profitcentrumok elhelyezése hogyan alakul az Európai Unión belül. Köztudomású, hogy a transzferárazás rendszerével a befektetési alapok ott mutatják ki a nyereségüket, ahol szeretnék. Jelenleg a magyar adóhivatal betanuló időszakában van a transzferárazás rendszerét illetően, és több
