Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
6628 Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem röviden összefoglalni a mondanivalómat, hiszen alapvetően egy technikai jogharmonizációs eljár ásról van szó. Ha megengedi elnök úr, én is csak egyetlen mondattal szeretnék erre az Azorikérdésre kitérni. Meggyőződésem szerint ez most nem az Országgyűlés napirendjére tartozó kérdés. Az azori út helyességével kapcsolatban mindenki elgondolkodhatott, nyilván az érintett képviselők is. Annak a taglalásába, tárgyalásába, hogy mennyire volt helyes, most nem kívánok belemenni. Amit azonban el szeretnék mondani, az a következő. Államtitkár Úr! A közelmúltban, amikor elolvastam a növekedési tervet, akkor meg erősödött a hitem, hogy mégiscsak van értelme itt a parlamentben szakmai vitákat folytatni, bizottsági ülésen ismertetni az álláspontunkat, mert már a növekedési tervben is a kormány olyan gondolatokat vázolt föl, amelyek a Fidesz korábbi gazdaságpolitikai elképzeléseiben nem köszöntek vissza. Az egyik ilyen gondolat volt az erőteljes keleti nyitás politikája, amit a Jobbik már évek óta szorgalmaz, és a Fidesz csak a közelmúltban kezdett el ezzel érdemileg is foglalkozni. Ez ügyben egyébként nagyon drukkolu nk Fellegi Tamás miniszter úrnak, hogy a tárgyalásai járjanak sikerrel, hiszen ez mindannyiunk érdeke, és őszintén bízom benne, hogy önök sikerrel fognak ezen a téren járni. A másik pedig az import kiváltására alkalmas iparágak helyzetének a javítása. Ugya nis végre megértette a kormány, talán nem vagyunk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy nem kis részben a Jobbik szemfelnyitogató kampánya révén, hogy egyszerűbb adott esetben a tagállamon, a nemzeti határokon belül helyzetbe hozni, megerősíteni egy vállalk ozást, mint hogy a külföldi piacokon más, esetleg protekcionista gazdasági környezetben méresse meg magát. (19.00) Akkor, amikor ezeket a gondolatokat láttam visszaköszönni, amelyeket korábban a Jobbik fogalmazott meg, azt gondolom, megerősödtem abban a hi tben, hogy érdemes ezekről a kérdésekről beszélni. S ha megengedi, a fiskális, a monetáris és a prudenciális felügyeleti eszközöknek meggyőződésünk szerint egy kézben kell összpontosulnia, mert a gazdaságpolitika eszköztára csak ezek teljes birtoklásával l ehet egész, ezek birtoklásával lehet hatékony és nemzeti. Ezt azért tartottam fontosnak leszögezni, mert az előttünk fekvő törvényjavaslatban érintett felügyeleti hatóságok, mint például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és bizony idetartozik a Ga zdasági Versenyhivatal is, szintén azon nemzeti intézmények közé tartoznak, amelyek tevékenységének nemzeti irányítás alatt tartása fontos a gazdaságpolitikai mozgástér szempontjából. Amikor a közelmúltban például a kollektív befektetési formák egyikéről b eszéltünk, kormányzati előterjesztésként bekerült az Országgyűlés elé a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok kérdése, akkor is megfogalmaztunk bizonyos észrevételeket, amelyeket meg kell hogy fogalmazzunk a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatnál is. Szorgalmaztuk a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknál is, hogy ha Magyarország a célpontja egy ilyen SZITnek vagy REITnek, attól függ, hogy a magyar vagy a nemzetközi terminológiát alkalmazzuke rövidítésként ezekre, akkor a közkézhányad le hetőség szerint magas legyen, a társaságok tulajdonosi köre pedig transzparens. Azért tartom ezt fontosnak leszögezni, mert a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat az ezen a téren jelentős elmozdulást a korábbi állapothoz képest nem hozott, az offshore, a valódi tulajdonlást eltitkoló gazdasági társaságok a befektetési vállalkozásokon, az átruházható értékpapírok rendszerén keresztül továbbra is úgy jöhetnek be Magyarországra, hogy a valós tulajdonos kiléte a későbbiek folyamán nem lesz ismert. Ez azért hordoz veszélyeket Magyarországra, mert nemegyszer felmerült már, hogy egyegy befektető mögött nem üzleti szempontból motivált mozgások állnak, hanem olyan megfontolások, amelyek egy adott állam stratégiai érdekeihez kötődnek, és ennek keresztülvitelét ad ott esetben a befektetési alap maga hajtja végre. Felmerültek nagyvállalatnál, felmerültek különböző alapok esetén, nemegyszer ezek a vádak, ezek a gyanúk gyakorlatilag be is igazolódtak. Amit mindenképpen fontosnak tartané k elmondani: ahhoz muszáj ragaszkodnunk, hogy ezeknek a társaságoknak nemcsak a működése, nemcsak az adózása, a profitcentrumának a helye legyen
