Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
6622 A nyilvános alap, csak hogy egy szám ot is kiemeljünk a jogszabályból, induló saját tőkéje értékpapírbefektetés esetén 200 millió, ingatlanalapnál 1 milliárd forint. A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül pedig több befektetésijegysorozat is forgalom ba hozható. Az alap kezelését a felügyelet előzetes engedélyével másik alapkezelőnek át lehet adni. A törvény szabályozza az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások által forgalomba hozott értékpapírok EGTtagállamokban v aló értékesítését is. A befektetési alap által fizetendő felügyeleti díj két részből áll, az alapdíj évente 200 ezer forint, míg a változó díj, ami hangsúlyosabb, a portfóliója átlagos eszközértékének a 25 ezreléke. Más EGTtagállamban működő alap magyaror szági fióktelepe csak fele ekkora változó díjat fizet. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat egyeztetésre került a hazai szakmai szervezetekkel is, és mivel a törvényjavaslat az uniós irányelvek átültetését hivatott elvégezni, ezért tisztelettel javaslom é s kérem, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokán ak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túl nagy öröm az azori Mengyi Roland után szólnom, mert azért az ő cselekedete súlyosan árnyé kot vet nemcsak a saját tevékenységére, hanem a Ház munkájára is; hasonlóképpen Seszták Oszkár képviselőtársam cselekedete sincs a Ház dicsőségére. De ezzel együtt az előttünk fekvő, a befektetésialapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló T /5067. számú törvényjavaslat, amit dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztett az Országgyűlés elé a kormány nevében, az a Matolcsy György, akinek tevékenységét elég sok megalapozott kritika éri az utóbbi időben, azért (Zaj, közbeszólások a k ormánypártok soraiból.) , mert a magyar gazdaság növekedési kilátásait ő és a minisztériuma, illetve az OrbánMatolcsytandem jelentősen rosszabb állapotba hozta, mint ahogy az a kormányváltáskor volt. De még mindig nem erről szeretnék beszélni, hanem arról , hogy ez az előterjesztés alapvetően azért jó törvény. Hiába ül itt az azori Mengyi Roland és az azori Seszták Oszkár, az előterjesztés - akármelyik miniszter is hozta ide, Matolcsyt nem dicsérném ezen a helyen - alapvetően egy jó törvény. Az előttem szól ók már bemutatták, hogy milyen jogharmonizációs okok miatt vált szükségessé a törvény megalkotása, és azt is, hogy milyen nagyszerűen hozzá tud majd járulni a tőkepiac felélénküléséhez, a működőtőke hazánkba áramlásához. Mindenekelőtt azért hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ez csak egy illúzió; önmagában a törvényalkotás, ez az egy törvényalkotás nem fogja megoldani a magyar gazdaság súlyosan tőkehiányos helyzetét, amelyre szintén kártékony hatással volt az elmúlt másfél év gazdasági kormányzása. Abban viszont egyetértek a kormánypárti oldallal, hogy a jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget kell tenni, és ehhez a javasolt módosítások egy részére valóban égetően szükség van. Ahhoz azonban, hogy a tőkepiaci szereplők a rugalmas, gyors, az országhatáro kon átnyúló tőkemozgás lehetőségével úgy éljenek, hogy az a magyar gazdaság gyarapodását is eredményezze, ahhoz megalapozott, kiszámítható gazdaságpolitikát kellene a kormánynak folytatnia. Jelenleg sajnos ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. A törvényjavas lattal kapcsolatban hadd mondjam el, hogy az abban szereplő szabályozási tárgykör nem új keletű a magyar jogrendszerben. A befektetésialapkezelőkre és a kollektív
