Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
6623 befektetési formákra vonatkozó szabályozást jelenleg a tőkepiaci törvény, vagyis a tőkepiacr ól szóló 2001. évi CXX. törvény tartalmazza, az írja le részletesen. (18.30) Hogy ennek ellenére miért szükséges most egy új törvény megalkotása, azzal kapcsolatban az államtitkári indoklás hivatkozott arra, hogy az Európai Unió elfogadta a legújabb - itt egy szép hosszú kifejezés következik - átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokkal, tehát ÁÉKBVkkel kapcsolatos irányelvét, és ebből terjedelmes jogharmonizációs kötelezettségünk keletkezett. Nem vitatva az átültetendő jo ganyag terjedelmének jelentőségét, arra mindenképpen szeretném itt és most felhívni a figyelmet, hogy a kormány némileg későn kezdett hozzá e terjedelmes feladat megoldásához, ugyanis a jogharmonizációs határidő ez év június 30a volt, tehát itt azért egy kis elmaradás megállapítható. A törvényjavaslat egyebek mellett egy olyan európai uniós irányelv jogharmonizációját hivatott megvalósítani, amelynek elsődleges célja, hogy az európai belső piacon tovább csökkenjen azoknak az adminisztratív akadályoknak a s záma, amelyek a befektetési szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának útjában állnak vagy állhatnak. A kollektív befektetésekbe fektetett tőke európai viszonylatban mintegy 6800 milliárd euró, tehát rendkívül nagy tőkeértékről van szó, amelynek 76 százal éka ez a bizonyos hosszú nevű, átruházható értékpapírokkal foglakozó kollektív befektetési vállalkozások formájában jelenik meg, tehát 76 százalék átruházható, illetve kollektív formában is kezelhető értékpapír. Hazánknak elemi érdeke, hogy ennek a több ez er milliárdos tőkepiacnak integráns része legyen, és a lehető leghatékonyabban tudjuk kiaknázni az ezzel járó előnyöket is. A jogharmonizáció sikeres végrehajtása Magyarország Európa tőkepiaci vérkeringéséhez való kapcsolódásának egyik alapvető feltétele. Áttekintve a törvényjavaslat tartalmát, megállapítható, hogy az az indoklásban hivatkozott jogalkotási szükséglet mellett további, a tőkepiac alapvető jelentőségű szabályainak módosítását is tartalmazza, a törvényjavaslat tehát nem pusztán jogharmonizációs célokat szolgál. A törvényjavaslat egyrészről újraszabályozza a befektetésialapkezelési tevékenységre vonatkozó, jelenleg a tőkepiaci törvényben szereplő szabályozást, emellett tartalmazza a már említett jogharmonizációs célú szabályozást, elsősorban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokkal összefüggésben. A javaslat kiterjed továbbá a befeketetésialapkezeléssel kapcsolatos, határokon átnyúló szolgáltatások feltételeinek rögzítésére is, valamint a magyar hatóság fe lügyeleti tevékenységével kapcsolatos rendelkezésre, tehát tekinthetjük egyfajta tőkepiaci Schengennek is ezt a jogalkotást. A javaslat igen részletesen szabályozza az alapkezelők és a letétkezelők alapításával és működésével kapcsolatos követelményeket, a befektetési alapokra vonatkozó előírásokat, a befektetők tájékoztatására, így a transzparenciára vonatkozó követelményeket. A javasolt szabályozás legfőbb eleme véleményünk szerint jó alapot adhat a hazai tőkepiac biztonságos működéséhez, és kellően szigo rú szabályokat rögzít a befektetők védelme, megfelelő tájékoztatása érdekében, még ha az annak is köszönhető, hogy legtöbb esetben lényegében az európai uniós szabályozás megfelelő átvétele történt meg az előterjesztésben. A javaslatról el kell ismerni, ho gy néhány lényeges kitételtől eltekintve alapvetően magas szakmai színvonalat képvisel, jól előkészített szabályozást tartalmaz, noha - mint említettem - több mint fél év késést jelent az előterjesztés. A törvény előkészítői komoly munkát végeztek, annak e llenére, hogy a benyújtással a jogharmonizációs határidőhöz képest jó fél évet késtek. Igaz a magyar mondás, hogy jó munkához idő kell, az elkésett munkához meg még inkább. Ugyancsak üdvözlendő, hogy a javaslat 100 millió forintról, amelynek az értéke sajn os fokról fokra változik és csökken, egységesen 125 ezer euróra csökkenti, illetve ebben állapítja meg az alapkezelőkre vonatkozó tőkeminimumot, ami az európai szabályokhoz történő igazítást jelenti. Arról a tényről azonban kevésbé állapítható meg a magas szintű szakmaiság, hogy a javaslat a
