Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
6621 szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásról, az alapok egyesülésére, a masterfeeder struktúrára és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásról, valamint az euró pai felügyeleti hatóságok, az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj Hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításokról. (18.20) Ezen túlmenően a törvényjavaslat tartalmazza a tőkepia ci törvény módosítását a Befektetővédelmi Alap új, a tagi kockázatokat figyelembe vevő díjrendszerével való összhang megteremtése érdekében, a fizetési, illetve az értékpapírelszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXII I. törvény módosítását, amely az Európai Parlament és Tanács által meghozott, a fizetések és az értékpapírelszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelv egyértelmű alkalmazásának elősegítése érdekében vált szükségessé, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek tagsági jogviszonyt szerezzenek a 2137/85. EGKtanácsi rendelet szerinti Európai Gazdasági Egyesülésben. Az Európai Gaz dasági Egyesülés célja az irányadó közösségi jog rendelkezései szerint kizárólag tagjai gazdasági tevékenységének megkönnyítése, illetve előmozdítása, valamint e tevékenységek eredményeinek javítása vagy fokozása lehet, továbbá saját nyereség megszerzésére nem törekedhet. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló közösségi szabályozást az 1985. december 20ai, 85/611es tanácsi irányelv teremtette meg. Ez az irányelv nagymértékben hozzájárult Európában a befektetési alapok ágazatának fejlődéséhez és sikeréhez, ugyanakkor egy erős befektetővédelmi szabályozásra is mintát adott. Ma a XXI. század és napjaink kihívásai és körülményei között a pénzügyi piacokhoz való alkalmazkodás érdekében azonban szükségessé váltak olyan hatékonyságnövelő és a versenyképesség megőrzését biztosító változások, amelyek érdekében jelentősen módosítani kellett az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív b efektetési vállalkozásokról szóló irányelvet. Nos, a befektetési vállalkozások közösségi szintű versenyfeltételeinek közelítése, a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme érdekében az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13án elfogadta az új kol lektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelvét. A Tanács és a Parlament az új irányelvben az eddigieken túl többek között szabályozza az alapok egyesülésére vonatkozó eljárásokat, a befektetésialapkezelők útlevelét, a célgyűjtő struktúrák engedélye zését az eddigiektől eltérő befektetési szabályok és befektetési politika hatékonyságának növelése érdekében. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési alapokat szabályoznak, amelyek befektetési és hite lfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg, és a korábban említett két alfaját különböztethetjük meg. Az úgynevezett gyűjtőalap, amely olyan alap, amely a tőkének legalább 85 százalékát egy másik alap értékpapírjaiba fektetheti, illetve a cél alap, amely olyan alap, amelybe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges. Az alapkezelő is kétféle lehet: olyan, amely más EGTtagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtethet, illetve amely Magyarországon bejegyzett. Ez u tóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni más EGTtagállamokban. A kollektív befektetési formáknak tekintett befektetési alap jogi személy, törvényes képviselője pedig a befektetésialapkezelő. A befektetési alap a forgalomba hozatal módja szerint lehe t zártkörű és nyilvános, a befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából pedig az alap nyílt végű vagy zárt végű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet, fektethet értékpapírba, illetve ingatlanba is.
