Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ TIMEA (LMP):
6608 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalás következik. Tisztelettel kérem GaudiNagy Tamás képviselő u rat, hogy legyen szíves, tegye föl a mikrofont (Dr. GaudiNagy Tamás a páholyból képviselői helyére siet.) , hogy a kétperces felszólalásának lehetőséget tudjak biztosítani. Igen, megtörtént, megadom a szót, képviselő úr, parancsoljon! DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Ennek a rendkívül fontos törvényjavaslatnak a részletes vitájában, ebben a Házban nagyon nagy hangsúllyal és kiemelten mondta el Szávay István képviselőtársam azt a szempontot, amire én külön Európa tanácsi dele gáltként szeretném felhívni a figyelmet. Tehát amikor arról beszélünk, és a részletes vitában megvizsgáljuk, hogy mely módosító javaslatokat lehet támogatni és melyekkel lehet még javítani a nemzetiségi törvény tartalmát, akkor soha ne felejtsük el, ne hag yjuk figyelmen kívül azt a szempontot, amit Szávay István képviselőtársam jelzett, nevezetesen azt, hogy a trianoni békediktátum folytán kétharmadát elcsatolták területünknek, 3,5 millió honfitársunkat ellöktek hazánktól, jelenleg is közel ennyien élnek el szakított sorban a Kárpátmedencében. Amikor Magyarország védhatalmi státus igényével próbálna fellépni, mi ezt szeretnénk, legalábbis küzdünk azért, hogy számukra az önrendelkezés lehető legteljesebb terjedelmét biztosítsuk, akkor különös figyelemmel kell lennünk arra, hogy saját nemzetiségi törvényünk meghozatalánál ne legyünk szűkkeblűek, hanem ellenkezőleg, a Szent Korona eszméjének szellemében, ami az egyenjogúság, a nemzetiségek békés egymás mellett élésének elvét vallja, próbáljunk élen járni a nemze tiségi jogok biztosításában. Ezt azért is mondom, mert Băsescu elnök, román államelnök idén januárban a székely autonómiával kapcsolatos kérdésemre azt a választ adta, hogy azért nem biztosítjuk a székely autonómiát, mert majd akkor szóljak, ha annyi joga lesz a Magyarországon élő románoknak, mint amennyi az Erdélyben élő magyaroknak. Tehát nyilván ez az állítás nem igaz, de a szellemiséget bemutatja. Tehát Szávay István képviselőtársamnak a 15ös, 16os, 17es és 19es javaslata pont arról szól, hogy bizto sítsuk például az anyanyelvi esküt itt az Országházban, a Szent Korona szellemében, gyönyörű gesztus ez, engem abszolút nem zavarna, sőt szerintem nagyon emelkedett dolog lenne, ha megadnánk ezt a lehetőséget, hogy helyi önkormányzatokban is, itt is saját anyanyelvén tehesse le képviselőtársunk az esküt. Vagy pedig 20 százalék esetén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) biztosítsuk a lehetőséget arra, hogy anyanyelvi jegyzőkönyvezés és határozathozatali nyilvántartás legyen az önkorm ányzatokban. Ugyanezt kérjük a felvidéki és az összes elcsatolt területen élő magyarnak is, tehát kérem, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szab ó Timea képviselő asszony következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony. SZABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm. Igazából most Gaudi képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni, de ugyanez a támogatás a 1516oshoz elhangzott Göndör képviselőtárs unktól, ezt mi is támogatjuk, azt gondolom, hogy ez valóban egy olyan gesztus lenne, amit egyébként nem is értek, hogy ezt miért nem támogatta a kormánytöbbség. Mi nem a Szent Korona jegyében, és nem tudom, mi jegyében támogatjuk, egyszerűen azt gondolom, hogy joga van egy képviselőnek az anyanyelvén is letenni az esküt. Egyébként a Göndör képviselőtársam által megfogalmazott javaslatot szintén támogatjuk, hogy azzal a kiegészítéssel esetleg vagy azzal a kapcsolódó módosítóval ezt meg lehetne oldani. Szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. Ez a törvény 2. §ának 19. pontjáról szól, ami előírja a nemzetiségi szervezetnek, hogy közhasznú egyesület formájában működjön. Erről is
