Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÖDECS BARNA (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ TIMEA (LMP):
6607 A bizottsági ülésen Latorczai helyettes államtitkár úr egyetértett velem abban, amikor arra hivatkoztam, hogy az ombudsman 2009es, egyébként elfogadott jelentésében megfogalmazott nagyon konkrét garanciákat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a visszaélést kiküszöbölni. (17.20) Ő ezt elfogadta, akkor arra hivatkozott, hogy ez azért nem került bele, mert véleményük szerint nem lehetett kodifikálni. Mi erre kísérletet tettünk, az 52. ajánlási pontban látható, az 54. §t egészítettük ki, miszerint a nyilatkozat érvénytelen, ha egyért elműen megállapítható, hogy a nyilatkozatot tevő nem tartozik a nemzetiséghez. Ennek a (2) bekezdése kimondaná, hogy “nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a nyilatkozatot tevő nem tartozik a nemzetiséghez, különösen akkor, ha az alábbi feltételek közü l legalább kettőt teljesít: a) felmenői vagy egyéb családi kapcsolatai a nemzetiséghez tartoznak, b) ismeri a nemzetiség nyelvét, c) ismeri és ápolja a nemzetiség kulturális hagyományait, d) részt vesz a nemzetiség közösségi eseményein, e) részt vesz a nem zetiségi oktatásban, f) aktívan részt vesz a nemzetiségi közéleti tevékenységben, g) a nemzetiséghez kapcsolódó társadalmi szervezet választott tisztségviselője, h) a nemzetiséghez tartozása az adott településen ismert, i) a nemzetiség érdekében végzett te vékenysége az adott településen ismert, j) neve a nemzetiséghez való tartozásra utal.” Tehát úgy gondoljuk, hogy igenis megfogalmazhatók olyan garanciális elemek, amelyekkel ki lehetne szűrni - ahogy a jobbikos képviselők fogalmaztak - az etnobiznisz lehet őségét, vagy ahogy mi inkább fogalmaznánk, a nemzetiségi jogokkal való visszaélés lehetőségét. Tehát úgy gondoljuk, hogy azt mégiscsak lehet kodifikálni, és ezért kérjük a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványunkat, ezt a módosí tó javaslatunkat, mert különben úgy gondoljuk, hogy nagyon kevés vagy semmi értelme nem volt elővenni ezt a nemzetiségi törvényt. Az 56os ajánlási ponthoz szeretnék még hozzászólni, erre mi is beadtunk egy kapcsolódó módosító javaslatot, hogy itt a nemzet iségi választói névjegyzékbe feliratkozottak száma számítson, ugyanis a népszámlálási adatok nem lehetnek mérvadóak ebben a tekintetben. Többször elmondtam már a saját példámat, de elmondom még egyszer: amikor én részt vettem a népszámlálásban, a népszámlá lási biztos kijött, végigvettük a kérdéseket, majd felvette a kabátját, készült elmenni, és én megkérdeztem, hogy ugyan már, nincse egy olyan kérdés ezen az íven, ami arra vonatkozik, hogy én nem tartozome valamely Magyarországon élő kisebbséghez. Azt mo ndta, hogy de van, de ő ránézésre megállapította, hogy ez az én esetemben nem áll fönn. Ebből látszik, az, hogy valaki horvát vagy ruszin, vagy nem tudom, milyen nemzetiségű, nem tudom, milyen külső jegyek alapján állapította meg, hogy én nem tartozom egyi k csoporthoz sem… (Font Sándor közbeszól.) Hogy? (Font Sándor: Interneten kellett volna beadni.) Így van, akkor meg úgy kellett volna megfogalmazni, ha már itt diskurzus alakult ki, úgy kellett volna az egész népszámlálást megrendezni, hogy akkor csak inte rneten lehessen vagy kötelező legyen; mindenesetre nyilván ez önbevallásos, tehát nem lehet kötelező. Ezzel a példával, saját példámmal csak arra szerettem volna rámutatni, hogy nem működik a népszámlálási adatokra való hivatkozás, úgyhogy kérjük, hogy ezt az 56os ajánlási pontot vegyék figyelembe. Minden ellenzéki párt benyújtott egy olyan módosító javaslatot - itt az 50es, illetve 49es ajánlási pont is , hogy a négyfős testületet emeljük föl ötfősre. Elhangzott az, hogy páros számú képviselőtestületb en nem könnyen lehet majd bármilyen döntést hozni. Köszönöm, egyelőre ennyi, aztán majd még talán hozzászólok.
