Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
6603 Elhangzott a bi zottsági ülésen az egyik fideszes képviselőtársam részéről, hogy ez azért nem jelent problémát, mert itt ez bármilyen összefüggésben van az etnobiznisszel. Az etnobiznisszel az égvilágon semmilyen összefüggésben nincs, aki etnobizniszben utazik, beviszi a saját rokonságát, családját, haverjait, annak teljesen mindegy, hogy három- vagy négy, vagy ötfős az önkormányzat, úgyis fognak tudni dönteni. Azokban az esetekben, és tudjuk, ne csináljunk úgy, mintha nem tudnánk, hogy számos magyarországi nemzetiségi kö zösség ugyanígy megosztott akár politikai vagy inkább személyes, vagy más szempontok alapján. Több kisebbségnek nem egy, hanem számos kisebbségi szervezete van, számos kisebbségi önkormányzat alakult úgy, hogy különböző kisebbségi vagy nemzetiségi szerveze tek által indított jelöltek kerültek be az önkormányzatba. Egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogy miért ragaszkodnak görcsösen még mindig ehhez a négy főhöz, ami adott estben borítékolhatja egyes kisebbségi önkormányzatok működésképtelenségét. A 73. szám ú ajánlás: ezt több nemzetiségi önkormányzat is felvetette egyébként, ez adott esetben problémás akár a szlovéneknél vagy a szlovákoknál, vagy azon nemzetiségek, nemzetiségi közösségek esetében, ahol nem föltétlenül az irodalmi nyelvet, az adott kisebbség, az adott nemzeti közösség irodalmi nyelvét beszélik. Úgy érzem, úgy próbál gesztust gyakorolni a kormányzat az ő irányukban, hogy olyan dolgot tesz kötelezővé - ellentétben például a 20 százalékos küszöb betartásával , amivel az érintettek nem föltétlenü l értenek egyet. Ez pedig a kisebbségi önkormányzat testületi üléseiről készítendő jegyzőkönyv kérdése, amelyet a törvény előír, hogy magyar mellett az ülésen használt nyelven is el kell - tehát kötelező, mindenképpen el kell - készíteni. Azok az önkormány zatok, akik ebben fölösleges pluszterhet látnak, nyilván azok lesznek kevesebben - nyilván a többség ilyen vagy olyan elvi megfontolásból fontosnak fogja tartani, hogy németül is vagy nem tudom, szerbül vagy bármilyen nyelven elkészítse a jegyzőkönyvet , akik nem fogják fontosnak tartani, egyszerűen sokszor csak az egyszerűség vagy a fölösleges adminisztráció elkerülése végett, vagy adott esetben azért, mert egyébként is magyarul beszélnek vagy tartják az üléseiket. Azok számára teljesen fölösleges hercehu rca ennek a kötelezőségnek a kimondása, vagy adott estben hazugságra kényszerítik ezeket a szervezeteket, hiszen a törvény úgy fogalmaz, hogy az ülésen használt tárgyalási nyelven. Ezért az fog történni, hogy például valamely kisebbségi önkormányzatban az adott kisebbség nyelvén - vagy inkább tájnyelvén, vagy beszélt nyelvén - majd szépen meg fogják tartani az üléseket, és ezek után azt fogják mondani, hogy ja, bocsánat, nálunk magyarul zajlott az ülés, ezért csak magyarul készítjük a jegyzőkönyvet. Fölösle ges és indokolatlan ez a megkötés, ezt több kisebbségi önkormányzat is jelezte, ezért itt azt javasoltam - és ezt a javaslatot egyébként egyhangúlag támogatta a nemzeti összetartozás bizottsága is , hogy a testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, m agyar nyelvű jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven is el lehet készíteni. Úgy gondolom, hogy gesztusokat tenni és a kisebbségi jogok meglétét nem az ilyen pontokban kell hangsúlyozni, sokkal inkább az olyanokba n, amelyek a településen megvalósuló kisebbségi nyelvhasználat kérdését biztosítják, és kötik világos feltételekhez, mint amilyeneket már előtte említettem. Azt meg csak egyszerűen nem értem, hogy a 88. pontot miért nem támogatták. A 88. ajánlási pont azt mondja ki, azt javasoltam, hogy a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter feladatkörébe legyen írva az, hogy előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály tervezetét - így szól a 151. § b) pontja , ezt javasoltam azzal kiegészíteni, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel történt egyeztetést követően elkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály tervezetét. Amennyiben ezzel önök nem értenek egyet, azt rendkívül szomorúnak tartom, amennyiben meg egyetértenek, akkor meg hadd ne foga djam már el azt az indoklást, hogy ez valamely más törvény valamely más bekezdésében szerepel. Azt hiszem, ez egy olyan lényeges súlyú dolog, amit nyugodtan itt is lehetne rögzíteni.
