Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
6601 kötelezettségeknek i s kell társulni, amikor a nemzetiségek jogairól beszélünk, akkor ezekről a pontokról itt nyugodtan lehetne, sőt kellene is szót ejteni. Két ilyen javaslattal éltünk, ez a 29. ajánlási pontba tartozik, ahol egy új pont kiegészítésé t javasoltam, amely így szól: “A nemzetiségi közösségnek és a nemzetiséghez tartozó személyeknek tilalmazott a többségi nemzethez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözni, megfélemlíteni, életkörülményeit nehezíteni vagy jogai gyakorlásában akadályozni ”. Miért van ennek jelentősége? - ezt megkérdezhetik. Hol fordulhat elő, hogy a kisebbséghez tartozó személyek adott esetben a többséghez tartozókat üldözik? Most szeretném elkerülni azt, hogy egy kellemetlen mellékvágányra vigyem a vitát, szeretném hangsú lyozni, de egyre több olyan település van és lesz Magyarországon, ahol bizony a magyarság kisebbségbe kerül, az iskolákban meg már főleg a magyar gyerekek kisebbségbe kerülnek. Van egy létező és erősödő jelenség, egyes közösségek, illetve kisebbségek eseté ben megjelenő kisebbségi nacionalizmus, adott esetben magyarellenes nacionalizmus, amely ellen, úgy gondolom, hogy ugyanolyan határozottsággal kell fellépni, mint bármilyen kisebbség ellen megnyilvánuló, nemzetiségi alapon megfogalmazott diszkriminációval szemben. Igenis, jogosnak és indokoltnak érezzük annak a kimondását, hogy adott esetben a nemzetiségek részéről sem követhető el nemzeti hovatartozás alapján a többségi nemzethez vagy országosan a többségi nemzethez tartozók irányába bármilyen diszkriminác ió, üldöztetés vagy jogok gyakorlásának akadályozása. A 34. pont lesz az egyetlen, ami nem az enyém, de szeretnék hozzászólni. Kövér László, Lukács Tamás, Gulyás Gergely és Habis László képviselőtársaim tettek egy javaslatot azzal kapcsolatban, a 12. § kie gészítését, hogy a nemzetiséghez tartozó személynek joga van az állampolgárság felvételéhez, ha nemzetközi szerződés vagy az adott ország jogszabálya nem engedi. Ezzel kapcsolatban elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az elvvel egyetért az előterjesztő, de más formában kívánja ezt megfogalmazni. Ezt nagyon határozottan üdvözlöm, egy rendkívül jó ötletnek és egy nagyon fontos dolognak tartom ennek a leszögezését, és a világossá tételét annak, hogy Magyarország soha semmilyen állampolgárát nem fogja kirekeszt eni, jogaitól megfosztani és elüldözni csak azért, mert egy másik országnak az állampolgárságát felvette. Nagyon fontosnak tartom a deklarálását ennek a pontnak akkor, amikor olyan embertelen, és a ’40es évek végének kitelepítését idéző jelenségekkel talá lkozunk, mint ami most Szlovákiában zajlik, ahol egy emberellenes, egészen elképesztő törvény van hatályban, amelynek alapján néhány nappal ezelőtt egy 99 éves idős hölgyet fosztottak meg az állampolgárságától. Egy 99 éves hölgy kapott felszólítást a szlov ák hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy adja le a szlovák állampolgárságát igazoló papírokat. Bízom benne, hogy ezzel kapcsolatban valóban a leghatározottabb kormányzati fellépésre számíthatunk. Szeretném azt itt egyébként ebben a pontban megismételni, amit hétfőn egy azonnali kérdés formájában Németh Zsolt államtitkár úrnak is elmondtam, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom EPképviselői örömmel csatlakoznak olyan európai szintű összefogáshoz, a magyar képviselők európai szintű összefogásához, amely végre ezzel a kérdéssel valamit kezdeni szeretne, amely ezt a kérdést nemzetközi fórumok elé szeretné vinni, és megpróbál bármilyen formában Szlovákiára nyomást gyakorolni, világossá tenni azt, hogy a XXI. századi Európában, főleg az Európai Unióban, és most ne menjünk bele, hogy az Európai Unióban miket lehet megcsinálni, miket nem lehetne megcsinálni, tehát hogy ilyen törvényeket nem lehet hozni és nem lehet alkalmazni. Ezért tartom rendkívül fontosnak és üdvözlöm képviselőtársaimnak ezt a javaslatát. Bízom be nne, hogy államtitkár úrék akkor megtalálják a megfelelő formát, hogy ez a törvénybe belekerüljön. A 46os: megint a szimbólumok világához visszatérve, ezt nem nagyon tudta igazság szerint főosztályvezető úr megindokolni, tényleg nem, többszöri megkérdezés ünkre sem ennek a pontnak az elutasítását, ahol azt javasoltam, hogy a “nemzetiségek kulturális önigazgatása” kifejezés helyett a “nemzetiségek kulturális autonómiája” szót használjuk. Azt hiszem, az autonómia szónak van egy
