Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
6573 igaz, és a nőkre is ugyanígy igaz, tehát ebben nincs különbség. Csak a kölcsönös együtthatás és támogatás tudja azt megval ósítani, hogy valaki teljes értékű munkával részt vegyen a parlamenti munkában, illetve bármely más területen az életben. Éppen ezért mondom azt, hogy nem tudom belátni, hogy a politikai munka miért volna sokkal inkább elérhetetlen, mint bármely más munka, a végzettségének, tudásának megfelelően egy ember életében. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár Zsolt képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. MOLNÁ R ZSOLT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Van egy részletkérdés - a részletes vitánál tartunk , amiről keveset beszéltünk eddig, ez az egyéni közös jelöltek és a közös lista, külön lista kérdése a kompenzációs mandátumok szempontjából. A ja vaslattevő előterjesztők nagy gonddal igyekeztek kizárni annak lehetőségét, hogy épeszű, demokratikus összefogások jöjjenek létre az egyéni választókerületekben, adott esetben úgy, hogy a pártok külön listán indulhassanak. Keveset esett erről szó, hogy ügy esen akadályozzák annak a lehetőségét, hogy a 106 választókerületben közösen támogatott jelöltek mérettessék meg magukat, amellett, hogy az országos listát külön állítsák a pártok, hiszen ebben az esetben a közös egyéni jelöltek elveszítik a töredékszavaza tot, nem kerülnek rá a kisgömböc országos listára ezek a töredékszavazatok. Mintha azt tapasztalnánk, hogy valamiféle aggódás lenne efelől. Korábban volt arra lehetőség, hogy előre megállapodott szabályok szerint kezeljék a töredékszavazatokat. Ez ebben az esetben ki van zárva, vagy valaki mindenhol közösen indul, vagy ha az egyéni jelöltek külön indulnak, akkor lőttek a töredékszavazatnak. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan pici kis részlet, aminek azért később a mandátumképzésnél fontos jelentősége lehet. Ez is egy olyan pici részlet, amely azt mutatja, hogy ügyesen a Fidesz kampánycéljait szolgáló választási törvénnyel állunk szemben. Abban az esetben, ha e körül széles körű társadalmi vita lett volna, és ezek után jutnánk erre a következtetésre, akkor is elutasítható lenne, de akkor legalább meg lett volna annak a lehetősége, hogy megmérettessük ennek a törvénynek a társadalmi támogatottságát. Az éj leple alatt, gyorsított eljárásban folyó eljárás ezt kizárja. Csak erre a részletre akartam fölhívni a figy elmet. Nagyon fontos a női kvóta körül folytatott vita, de azt gondolom, vannak ennek olyan részletszabályai is, amelyek még annál is izgalmasabbá teszik ezt a törvényt. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Salamon László képviselő úr a KDNP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Ertsey Katalinnak szeretnék válaszolni. Szóval, képviselő asszony, az esélyegyenlőség biztosítás a és az ennek érdekében igénybe vehető különleges intézkedések nem lehetnek alkotmányellenesek. Ez a probléma. Az ön érvei nem tudnak meggyőzni az álláspontom helytelenségéről, mert, még egyszer mondom, az alkotmányba nem ütközhetnek az esélyegyenlőséget b iztosító intézkedések. GaudiNagy Tamás képviselő úr felszólalására, aki feltette a kérdést, hogy normálisake az ilyen vagy olyan arányok, nyugodtan kijelenthetjük, hogy bizonyos aránytalanságok nyilvánvalóan nem normálisak, és mint azt már korábban is el mondtuk, úgy gondoljuk, hogy az a kívánatos és helyes, hogy a hölgyek szerepvállalása erősödjék. De a vita, még egyszer, azon van köztünk, hogy milyen eszközökkel. Engedjenek meg egy történelmi példát. Az első világháborúban a magyar férfilakosság jelentős veszteséget szenvedett, és erre tekintettel az 1925ös választójogi törvény úgy akarta a
