Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - Egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István):
6265 bírónak el kell járnia egészen addig, amíg a másodfokú bíróság a végleges döntését az ügyről nem hozza meg. A következő a 39es javaslat, amely az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szól az európai uniós ügyekben. Itt közben találtam egy újabb Román Sándor által jegyzett 37. számú, többoldalas javaslatot, ha jól látom, szinté n taxiszolgáltatás tárgyában, tehát figyeljünk oda erre. Mindenesetre a 39. ajánlási számon szereplő módosító javaslatom a következőről szól. Az Országgyűlés számára itt a lisszaboni szerződéssel nyílt egy speciális lehetőség, minden nemzeti parlament szám ára nyílt egy lehetőség arra, hogy amennyiben az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás alapelvének sérelmét fedezi föl bármelyik nemzeti parlament bármely uniós jogalkotási produktumban, bármely irányelvben, rendeletben, akkor ezzel s zemben keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához. Ez egy érdekes és jó eszköz, tehát a nemzeti parlamentek amúgy eléggé összezsugorított mozgásterét egy kicsit azért bővíti. A lisszaboni szerződésnek van sok, nagyon nem szimpatikus része, többek kö zött a nagy államok szerepe megnövekszik, a súlyozott szavazat, tehát rossz irányba mozdult az egész Európai Unió ezzel a lisszaboni szerződéssel; egyedül a kilépés jogi garantálásának a lehetősége egy figyelemre méltó pozitívum a lisszaboni szerződésben e zen rendelkezés mellett. Viszont azt javasoltam ebben a módosító javaslatban, hogy az Országgyűlésnek ez a bizonyos kezdeményezése, amely a törvényi szabályozás szerint megnyílik, a kormány dönt ebben véglegesen, de az Országgyűlés kezdeményezését úgy szab ályoznám, hogy ha az országgyűlési képviselők 10 százaléka kezdeményezi ezt a bizonyos keresetbenyújtást, tehát a szubszidiaritás elvét sértő uniós normával szembeni keresetbenyújtást, akkor ez legyen kötelező az Országgyűlésre részben. Magyarul: lépjen od a a kormányhoz, és kérje a kormányt, hogy döntsön erről. Azért bátorkodom ezt előterjeszteni, mert ez semmilyen módon nem sérti, nem csorbítja tulajdonképpen a kormányzat mozgásterét. Ez egy nagyon szép gesztus értékű dolog lenne, ha azt mondaná a kormányz at, hogy igen, állok elébe, ha valaki még lelkesebben kívánja védeni a szubszidiaritás elvét - aminek azért magyarra fordítva az a lényege, hogy a döntések alapvetően minél alacsonyabb szinten szülessenek meg, tehát ne központosított rendszert építsünk, ha nem alapvetően egy alulról építkező rendszert építsünk. A szubszidiaritás rendszerébe tartozik, mondjuk, a székely önrendelkezés legitim követelése az Európai Unió rendszerén belül éppúgy, mint mondjuk, az önkormányzatok mozgásterének bővítése. Tehát mi az t szeretnénk, hogy az országgyűlési képviselők 10 százaléka, igenis, ha indítványozza, akkor az Országgyűlés forduljon a kormányhoz, és kezdeményezze, úgymond kötelező jelleggel forduljon a kormányhoz, és így, ebben a formában, ha tudnák támogatni, akkor s zerintem, ez egy nagyon korrekt szabályozást adna. Én most, bevallom őszintén, a többi javaslathoz nem fogok hozzászólni. Bízom benne tehát, hogy Román Sándor, illetve István képviselőtársunk esetében majd megtörténik ez a tisztázás. A taxitémával kapcsola tban pedig hatósági szabályozás körébe kerül a taxiármeghatározás, taxiszínvonalmeghatározás, 3. ajánlási pont. Mindenképpen ez egy olyan kérdés, amit egy korrekt törvényi keretben kell megtárgyalni, és nem egy ilyen fű alatt benyújtott módosító javaslat tal. Tehát egyet kell értenem Schiffer András képviselőtársammal, hogy ez nem egy jó megoldás. Nem a tartalmi megoldásra gondolok, hanem az eljárástechnikára, tehát ezt egy korrekt, tisztességes, új törvényjavaslat formájában kellene megtárgyalni, és akkor ott nyilván le lehetne folytatni az érdemi vitát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) :
