Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 5 (147. szám) - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
6252 kilónyi zsákot vagy cuccot maximálisan és fejhez tartott fegyverrel kellett elhagyni a lakásukat a Csallóközből és a magyar Felvidék sok területéről, ezen magyar testvéreink számára a Csorbatavi egyezményben a magyar állam vállalta a kártalanítást a cse hszlovák állam helyett. Ezzel lehet vitatkozni, hogy helyes volte vagy helytelen, de azóta mulasztásos alkotmánysértésben van Magyarország. És ezt nem tehetjük meg a felvidéki testvéreinkkel, hogy ezt a kárpótlást nem biztosítjuk számukra. Ellenben a magy ar költségvetés tartalmazza a ’47es békeszerződés alapján zsidó honfitársaink részére a jóvátételt. Ez kettős mérce, ez ellen szólunk. Kérem, hogy ezt ne támogassák, tehát a 27es javaslatunkat támogassák. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jak ab István) : Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schiffer András képviselő úr az LMP képviselőcsoportjából. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatva azzal a ponttal, amit GaudiNagy Tamás említett, tényleg van valami bája annak, hogy miközben paragrafusokon keresztül ez a törvényjavaslat az igazságtételről szól, és egyébként nekünk is van arra vonatkozó módosító javaslatunk, hogy azokra is valamiféle igazságtétel - ami jelenti természetesen az anyagi igazság tételt is - terjedjen ki, akiket foglalkozásuktól tiltottak el a megelőző évtizedekben, ehhez képest a 27. ajánlási pontban pont azt kívánnánk megakadályozni, hogy ugyanezzel a lendülettel lezárják a kárpótlás folyamatát. Éppen arról beszélt egyébként Gaud iNagy Tamás is, ezt célozza az egyik módosító javaslatunk is, hogy jó néhány személyi kör van a pártállami diktatúra sértettjei közül, akikre nem terjed ki az elmúlt két évtized kárpótlása. Most eleve elzárni ezeket az embereket a kárpótlás lehetőségétől, azt gondolom, hogy meglehetősen méltánytalan. Ami Gaudi képviselőtársam és mások által a 1819. pontok alatt az aktanyilvánossággal kapcsolatban benyújtott módosító javaslatokat illeti, ezeket természetesen támogathatónak tekintem, de szeretném jelezni, h ogy az LMP a múlt héten előterjesztett egy önálló törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy az aktanyilvánosság végrehajtását külön törvényben kell rendezni, és nem egy ilyen alaptörvényi vagy átmeneti törvényi rendelkezésben. De természetesen az elveivel anna k, ami a 1819. ajánlási pontokon szerepel, egyetértünk. Szeretnék még kapcsolódni ahhoz, amit a preambulummal kapcsolatban részben Novák Előd elmondott, részben pedig tulajdonképpen az 17. sorszámig terjedő ajánlási pontok mindegyikével összefügg. Jó vol na ezt az árnyjátékot, amit itt játszanak a preambulumokkal, abbahagyni. A preambulum nem normatív rendelkezés. Világosan ki kell állni az emberek elé, és meg kell mondani, hogy egy preambulumból önmagában nem következik semmilyen végrehajtható, számon kér hető intézkedés. A preambulumnak egyébként a jogban annyi jelentősége van, hogy ha van egy tételes jogi rendelkezés, aminek az értelme nem teljesen világos, akkor természetesen a normatartalom megvilágítására a preambulumot fel lehet hívni, de a preambulum önmagában nem fakaszt semmilyen joghatást. Ne próbáljanak senkit megtéveszteni, és hagyjanak föl azzal, hogy preambulumban próbálnak elbújtatni olyan rendelkezéseket, amiket egyébként nem mernek - helyesen vagy helytelenül, de nem mernek - normatív rendel kezésekbe ültetni és különböző propagandafogásokra használják fel a preambulumot. Ez álláspontom szerint súlyosan sérti egyébként a jogbiztonságot. Az 5. ajánlási pont alatt, amiről beszélt GaudiNagy Tamás, az a meglepő hírem van a számára, hogy ezt a jav aslatot természetesen támogatni tudjuk. Az, hogy elmaradt a megelőző 22 évben az igazságtétel, ez természetesen a rendszerváltás után kormányon volt politikai erők felelőssége. Hagyni kell ezt az őszintétlen játékot, amely homályosan arról beszél, hogy nem volt lehetőség az
