Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. KOLBER ISTVÁN (független):
5735 egyébként nagyon nagy mértékben kap csolódik a családi adottságokhoz, hagyományokhoz és nyilván a vagyonhoz is. Ez a rendszer szűkíti a diplomásoknak a számát. Ma Magyarországon a 25 és 60 év közötti lakosság körében 20 százalék az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, az OECDországokban e z 30 százalék, az Európai Unióban 27 százalék. Ez az irány nem szolgálja az országnak a versenyképességét - de egyébként nagyon sok más egyéb olyan dolog van, ami nem szolgálja ezt, és érdemes ezt az egész környezeti világot is alapul venni és áttekinteni. Hogy csak egyet említsek: éppen e héten fogadta el a parlament a költségvetés sarokszámait, és azzal az érdekes dologgal találkozhattunk, hogy egy ujjcsettintéssel jelentős mértékben megnövelte az Innovációs Alapnak a bevételeit, ami azt jelenti, hogy a k ülönböző gazdálkodó szervezetek leterheltsége nő, csökkentették a kedvezményeket, kevés a pályázati lehetőség, nem valósak ezek a számok, holott a kutatásfejlesztésinnováció nagyon szorosan kapcsolódik az egyetemi világhoz. Az elmúlt időszakban nemcsak a z egyetemeknek a fejlesztése, de például a kutatóegyetemek rendszerének a kialakítása is ebbe az irányba mutat. Ha megnézzük azt, hogy az egyes elemek, kritikus elemek mi köré csoportosíthatók, akkor a centralizáció, az állami beavatkozás, a felső oktatási autonómiának a gyengítése, felszámolása köré csoportosítható egy nagy, jelentős csokor. A kormányzat bele kíván szólni az egyetemek világába, korlátozni kívánja az egyetemeknek az autonómiáját, ami nemcsak a vezetők kiválasztásának az állami egyet értéshez történő kötése, ellenőrzése terén jelentkezik, hanem egyéb más területen is, például az államilag támogatott hallgatói keretszámot az eddigi gyakorlattól eltérően nem a jelentkezők teljesítménye alapján kívánják elosztani az intézmények között, ha nem ezt a feladatot a bürokrácia, a kormányzat, a miniszter hatáskörébe utalja a törvény. Aztán itt van a rektornak a megválasztása. Addig, amíg korábban a szenátusnak volt ebben jelentős szerepe, a választásban most a fenntartó kormányzatra helyeződik ez a súly. Aztán megszűnik a Magyar Akkreditációs Bizottság, illetve átalakul a Magyar Akkreditációs Bizottság, és megszűnik a Felsőoktatási és Tudományos Tanács. Ugyan a rendeletek világában majd ez utóbbit újjá kívánja alakítani, de a működési keretei ezekn ek a szervezeteknek, a szuverenitása, az autonomitása nyilván jelentős mértékben csökken. Vagy megvonja ez a törvénytervezet az állami felsőoktatási intézmények jogát a saját tulajdonhoz, és nyilván hogy a gazdálkodási szabadságot is jelentős mértékben csö kkentik ezek a jogszabályok, nem is tartalmaz egyébként a finanszírozással kapcsolatosan garanciát ez a törvény. A másik ilyen dolog, amit említettem, ez az úgynevezett röghöz kötés. Egy jelentős konfliktus, ami kialakult sok területen, jelentős mértékben az orvostudomány területén itt Magyarországon. Nyilván egy jogos elvárás az egy társadalomtól, hogy a diplomásai maradjanak idehaza, és gyarapítsák az adott ország gazdaságát és kultúráját. Ennek vannak talán beváltabb, civilizált megoldásai itt Európában is, azonban ez a törvénytervezet egy más útra lép, amikor a hallgatói szerződés szabályait vezeti be, ami aztán azt teszi lehetővé, hogy a hallgató hosszabb ideig arra legyen kötelezhető, hogy adott területen vagy adott helyen végezze a munkát. És itt is p robléma az, hogy egy kormányrendelet hatáskörébe utalja ennek a szerződésnek a tartalmát, ami nyilván bizonytalanságot jelent ezen a területen. Aztán itt van a kritikus tandíj, amelyről sajnos az elmúlt időszakban nem alakult ki egy széles körű társadalmi diskurzus, pedig azt gondolom, hogy kellett volna, hiszen abban az időben, amikor a szocialista kormányok 4 ezer forint tandíjat kívántak bevezetni, amelynek az 50 százaléka egyébként szociális célokat szolgált volna az adott egyetemen, és az egész ösztönd íj az egyetemi világba, az egyetemekhez került volna, azt éppen a mai kormánypártok szavaztatták le egy erős kampányt követően népszavazás keretében, pedig azt hiszem, hogy ezzel a problémával szembe kell nézni. De amilyen megoldást találtak most, az nem e lfogadható, nem jó, hiszen ez a tandíjrendszer jelentős mértékben megterheli a hallgatókat, hiszen a hallgatói létszám felére önköltséges oktatást ír elő, ami
