Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5333 meg, hogy az a vagyonnyilatkozat valótlan, egyrészt, és hogy an? Holott ugyanakkor részletesen le van írva a javaslatban, egyébként jól, hogy ki férhet hozzá ezekhez a vagyonnyilatkozatokhoz, illetve ezeket kinek kell kezelnie. Aztán, ha már a szankciók hiányáról beszéltünk, akkor hadd tegyek még említést egykét ol yan dologról, amit azért szeretnénk egy kicsit konkrétabban látni ebben a tervezetben. Függetlenül attól, hogy most kisebbségről beszélünk vagy nemzetiségről, azért ez egyrészt nemcsak egy alanyi, illetve nemcsak egy kollektív jog, hanem úgy szokták mondan i, vagy nálam okosabb emberek írásaiban úgy olvastam, hogy ez egyfajta relációs jog is, azaz valamilyen többséghez való viszonyt is feltételez. Ebből a szempontból viszont ebben a törvényben az égvilágon semmi nem szerepel. Én nagyon örülök, hogy nem követ jük a környező országok szélsőséges, soviniszta joggyakorlatát, ami minden egyes kisebbségi törvény első pontjában leszögezi, hogy márpedig ez itt Románia, meg márpedig ez itt Szlovákia, és akkor mi nagy kegyesen adunk valamilyen jogot az itt élő, nem a tö bbségi nemzethez tartozónak. Nem követjük azt a gyakorlatot, mint azok a környező országok, amelyek első helyre helyezik a többségi nemzetnek a jogait, és minden jogot, minden lehetőséget azután következőnek helyez. Sőt, világos kitételek szerepelnek itt n agyon szépen a bevezetésben, illetve az első néhány oldalakon szereplő paragrafusok egyikében, hogy milyen diszkriminációs tilalmakat kell alkalmazni, illetve tudomásul venni. Ugyanakkor azért mégiscsak valamilyen módon a kisebbségnek a többséghez való vis zonyáról is ebben a törvényben úgy gondoljuk, kellene szólni; itt azonban ennek nyoma sincs. A kisebbségi törvényben előírjuk azt - nemzetiségi törvényben, mindegy most már , a törvényben előírjuk, hogy a többségnek toleránsnak kell lennie, a diszkriminác ió mindenféle tilalmát, amit mi nagyon helyesnek tartunk és egyébként egyetértünk benne, de szó nincsen például arról, hogy a kisebbségeknek, a nemzetiségeknek milyen módon kell tiszteletben tartani bizonyos többségi szokásokat, jogokat, önbecsülést, nemze ti önbecsülést. Azért ezt a dolgot ebből a szempontból picit meg is lehetett volna fordítani. Vannak azért olyan tendenciák Magyarországon bizonyos körök és kisebbségek körében, ahol bizony már felütötte a fejét a többségi nemzet ellen irányuló, a magyarok ellen irányuló nacionalizmus. Nagyon helyes, hogy ez a törvény fel kíván lépni mindenféle nacionalista indíttatású, nem is nacionalistát mondok inkább, bocsánat, soviniszta vagy szélsőséges cselekedettel vagy kisebbségellenes magatartással szemben, de úgy gondoljuk, hogy azért ezt fordítva is rögzíteni kellene. Összefoglalva, és akkor azt hiszem, hogy most itt több ügyre már nincsen idő, összefoglalva arra szeretném tehát felhívni államtitkár úrnak a figyelmét, hogy szükségesnek látjuk még azért egy alapos átfutását és átgondolását ennek a törvénynek. A javaslat számos ponton nem tartalmaz világos és egyértelmű megfogalmazásokat, számos élethelyzetre nem kínál megoldást; itt már képviselőtársaim egyébként több ilyet is felsoroltak, én ezt már nem fogom megt enni, itt beszéljünk akár a hivatal nélkül meg a polgármester nélkül lévő települések problémáiról és egyebekről. Életszerűségi szempontból is meg kellett volna vizsgálni ezt a törvényt, mielőtt beterjesztik. (19.00) Nem kívánok már arra visszautalni, és e bben egyáltalán nem értek egyet Lukács képviselőtársammal - aki ezt egyfajta hanyagon elintézendő ügyként kezelte , hogy most kinek hány napja volt ennek a végleges javaslatnak a véleményezésére. Az, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok mindössze k ettő napot kaptak a végleges javaslat véleményezésére, akkor is elfogadhatatlan, ha előtte több körben be voltak vonva ebbe az egyeztetési, véleményezési folyamatba. Önöknek - és erre szeretném felhívni a végén hangsúlyosan a figyelmet, államtitkár úr , a kormánynak, de nekünk is, minden, a kérdés iránt felelősen gondolkozó pártnak és képviselőjének elemi felelőssége, és úgy gondolom, feladatunk is, hogy egy olyan nemzetiségi törvényt fogadjunk el, amely ha nem is mindenben - nyilván ezt nem lehet , de az ért többékevésbé az érintettek véleményére támaszkodik.
